2008. augusztus 1., péntek

Kik beszélik a mi nyelvünket? 1. rész

A magyar nyelv eredetéről szóló vitákat illetően igazán nem panaszkodhatunk arra, hogy az ellentétes álláspontok képviselői nem tesznek meg mindent azért, hogy megértessék egymással nézeteiket. Ez leginkább abban érhető tetten, hogy a dilettáns, önjelölt nyelvészek megpróbálnak minél tudományosabban és szakszerűen fogalmazni, míg tanult kollégáik nem ritkán tárgyilagosságukat feledve, lekezelő hangnemmel vagy akár gorombaságokkal igyekeznek bírálóik tudomására hozni, hogy tévednek.
Nemrég véletlenül felfedeztem Varga Géza részletekbe menő cikkét, melynek címe: A FÖLD SZÓ JELE ÉS ETIMOLÓGIÁJA (kiemelés a szerzőtől). Nem úszhatjuk meg idézet nélkül:
A finnugrista nyelvészek szerint a magyar föld szó a német feld-ből származik, a föld szójeléről pedig mit sem tudnak. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba.
Valóban ideje. Bár kényelmes lenne a magyar föld szót a német feld-hez hasonlítani (még kényelmesebb lenne az ónorvég føld /föld/ szóhoz hasonlítani), tudtommal a finnugor nyelvészek nem tesznek ilyet. Komolyan! A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, aminek általános lektora Bárczi Géza, a finnugor nyelvészet nagy alakja volt, legalábbis ezt írja a föld szócikkben:
Német, valamint indoiráni származtatása hang- és jelentéstani szempontból szintén elfogadhatatlan.
Na most akkor Varga Géza ki ellen is harcol oly bőszen? Ha tudja, írja meg nekünk.
Ebből a sikeres alapfeltevésből kiindulva hamar eljuthatunk a székely rovásírás F-betűjének (ld. fönt) kínai jellel (lent) való rokonításához.

Ami a kínai "föld" szójel a szerző szerint. Ám, hogy stílusos legyek ez így, ebben a formában nem igaz. Ez a jel csak annyira jelent földet, amennyire a német feld. Valójában mindkettő inkább mezőt, szántóföldet jelent. A jel tulajdonképpen egy szántóföld képe felülnézetből, öntözőcsatornákkal. Ha földgolyóról, anyaföldről vagy termőföldről van szó, nem ezt használják. A németnek és a kínainak is megvan rá a külön szava/jele (pl. - Erde, Grund, Land).

De nem is ez a lényeg, hanem amire a cikkíró eképpen tér ki:

Ellene vethetné valaki ennek a következtetésnek azt, hogy ezek a jelek véletlenül is hasonlíthatnak egymáshoz. Az effajta ellenvetések azonban megalapozatlanok. Mivel ezek a jelek bonyolultak, az elvégzett valószínűségszámítás eredménye szerint a genetikusan összefüggő jelek közé tartoznak.

Bonyolultak?! Kinek? Ezt a jelet a kínaiak 5 vonallal írják le (Hogy hogyan? Csalnak!). Mi a sajátunkat 4-gyel (kétszer annyit csalunk). Nem szeretem a számokat, de vannak olyan karakterek, amelyek leírásához 30-nál is több vonal szükséges. Ha bonyolultat szeretnénk látni, akkor itt van ez 龘 36 vonallal. Ha csak minden vonalszámhoz egyetlen karakter tartozna, akkor is nyilvánvaló volna, hogy valamivel több a szóban forgónál bonyolultabb karakter van, mint egyszerűbb. (Ha valaki mégis a számokat szeretné ebben a statisztikában talál belőlük rengeteget.)

Na jó, hagyjuk már! Mi ehhez úgy látszik nem értünk. Miért nem csesztetjük kicsit a másik oldalt?
Ha csak ez kell... De erről majd legközelebb, mert még teleírom itt a képernyőt.

3 megjegyzés:

bitxəšï írta...

Üdv!

Én is olvastam V. G. ezen felfedezését :)

Utánanéztem a jóscsont szótárban is, és a kezdeti időkben nem csak 田-nak írták. V.G. ezenkívül egyéb kandzsikat is említ, csak kár, hogy a megállapításai nem helyesek. Ki kellett volna nyitnia egy kandzsi-szótárt....

Nogay El írta...

Á, minek? Még valaki megvádolná, hogy alapos munkát végez...

bitxəšï írta...

:)

V.G. honlapján ez a mottó a legjobb:
"Félrevezethető népnek nincs hazája"



:)