Nem találtam alkalmasabb címet a bejegyzésnek, mint amit Varga Csaba, a tisztes két kiadást megélt JEL JEL JEL című írástörténelemmel foglalkozó könyv szerzője adott cikkének. Ebben a nagyszerű írásban a szerző figyelemre méltó érveléssel bebizonyítja, hogy az egyiptomi Démotikus írás és a "szkíta-hun-székely-magyar" írás "egy és ugyanaz".
Igazán lehengerlő maga a bizonyítás, bár be kell vallanom nem kis fejtörést okozott nekünk az, hogy milyen féltve őrzött, titkos forrásból tett szert Varga úr a Démotikus írás jelkészletére? A választ nem találtuk meg, ha valaki tudja, írja meg.
A probléma, amit nem sikerült megoldanunk, a legjobban a következő két képpel szemléltethető:
1. Az egyiptomi démotikus ábécé Varga Csaba szerint
2. Az egyiptomi démotikus ábécé mindenki más szerint
Mint láthatjuk a fenti képen, amely a Rosetta-kőn látható írást mutatja, és az egyenként kigyűjtött betűkön, a feltárt leletek egészen más démotikus írásról árulkodnak, mint amiről Varga úr oly sikeresen bebizonyítja, hogy magyar.
Nem arról van szó, hogy mi nem örülnénk neki, ha a hieroglifákból egyből a székely rovásírás fejlődött volna ki minden más írást megelőzve. Vagy hogy ne töltene el büszkeséggel bennünket, ha a démotikus írás valójában magyar lenne. De valahogy jobban esne, ha az igazi démotikus írásról derülne ki mindez. Mert a Varga Csaba-féle démotikus írás kevésbé híres. Még az egyiptomi írnokok se ismerték. Sajnos. Így a sok fennmaradt papirusz alapján készült démotikus szótárban sem vesszük nagy hasznát...
Már csak egy intelmünk lenne a jövő démotikus írás rajongói számára: Legyenek óvatosak a démotikus írás tetoválásokkal, különösen ha Varga Csaba prezentálja őket!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése