2008. november 18., kedd

Szarovski...(valódi, de nem úgy)

Biztos mindenki találkozott már ilyen ékszerrel, népszerűsége nagy, -egy klasszikust idézve- mint a budinak tífusz idején. Mi is lehet ennek az oka? Elsősorban a remek marketing, másodsorban az emberi hiszékenységgel kevert butaság. No de előbb ismerkedjunk meg ezzel a Cseh úrral aki kitalálta az egészet.
"Daniel Swarovski 1862-ben született a mai Csehországban azon a vidéken ahol az OMM egyik legfontosabb üveg- és kristálykészítő központja elhelyezkedett. Az első elektronikai kiállításra kilátogatva, 21 évesen, megszületett benne az elhatározás, hogy forradalmasítja a kristálymegmunkálás területét. Siemens és Edison technikai újításai inspirálták, hogy kifejlesszen egy kristályvágó gépet, amely tökéletesre munkálja meg az anyagot. Álma megvalósulására 9 évet kellett várnia, s 1892-ben szabadalmaztatta az eljárást. Az új eljárással gyorsabbá és pontosabbá vált a munka, mint korábban. Új korszak nyílt a kristályok világában. Daniel Swarovski 1895-ben alapította meg a ma is ismert cég elődjét, sógorával Franz Weis-szel és Armand Kosmannal. A cég ma is családi vállalkozás, melyet a család negyedik és ötödik generációja vezet. A cég fennállásának kezdeti időszakában más ékszerkészítő cégeknek állított elő ékköveket, de 1976-ban létrehozta első dekoratív kristályfiguráit,melyek sikere azóta is töretlen, Silver Crystal néven. Az első ékszerkollekciót 1977-ben bocsátották ki az Egyesült Államokban, majd tizenkét évvel később Angliában, és európa többi országában is megjelentek. 1987-ben megalapítják a mai Swarovski Kristály Társaság elődjét. 1989-ben kezdetét veszi a Daniel Swarovski divattervezés. Ezek a kollekciók exklúzív ékszerek és kiegészítők, ruhák csoportát alkotják. 1995-ben a társaság létrehozza a Swarovski Kristály Világot, ezzel ünnepelve fennállásának századik évfordulóját."
Remélem mindenki figyelmesen olvasta a fenti idézetet, ha nem akkor megteszem a rend kedvéért a történelmi felismerést: "...A cég fennállásának kezdeti időszakában más ékszerkészítő cégeknek állított elő ékköveket...". Minimális anyagismereti tudással is könnyedén belátható, hogy valamilyen mesterséges dologról van szó. Valami szintetikus, laborban előállított minerológiai torszülöttről, ami nem különlegesebb mint egy egyszerű tejfölösdoboz. A természetnek a leghalványabb köze sincs a dologhoz. Benfentes ékszerész ismerősöktől tudom, hogy igen, a hír igaz, nem másról van itt szó mint a kirtályvázák anyagát is képző üvegről. Ami mint üveg valóban remek minőség, de nem más mint üveg. És hol van ebben az átverés? Miért ne hívhatnák Swarovskiék az üvegjeiket swarovski-kristálynak? Hívhatják, mint ahogy ezt láthatjuk is, de valójában arról van szó, hogy ügyesen lovagolja meg az emberek tudatalattiát a képzavar, mert mire gondol valaki a kristály szó hallatán? Valami természetes és értékes dologra, nem egy üvegre, és nyílván nem lenne hajlandó kifizetni érte több 10.000 Ft-ot. Aki látta a Tanú című filmet, abban remekül van ez a dolog szemléltetve a magyar narancs példáján keresztül. "Kicsi is, sárga is, de a mienk!". (fiatalabbak kedvéért: a narancs valójában egy citrom volt).
Tehát van egy rakat olcsó üvegünk, hogy csináljunk ebből pénzt? Három rövid lépés:
1. Reklámoztassuk agyon , hogy mekkora nagyszerű dolog is ez, minden magazinban (lehetőleg nőiben), TV műsorban, sztárok (vagy celebek) kezén, nyakán, orrán, fülén feltétlen legyen ilyen.
2. Áruljuk pofátlanul drága áron, ha különleges akkor drága. Egy "komolyabb" Swarovski kolekció tetemes összeget számlál. Megközelíti vagy meg is haladja a valódi ékszerek árát. Itt jegyezném meg, hogy nem lett volna baj ha az eredeti, bizsu szerepét tölti be ez a dolog. Tehát valami mutatós (már akinek ez muatós) olcsó dolog, mert nem mindenki teheti meg hogy valóban mutatós drága ékszereket vegyen. De bizsu valódi ékszeráron való forgalmazása, nagyon jó ötlet, bár nem túl etikus.
3. Utolsó és egyben legrövidebb lépés. Gyűjtsük be a pénzt, majd számoljuk meg.
Talán az alábbi kis kép mutatja legjobban a szellemiségét, ennek a történetnek. Igazgyöngy utánzat....Tetszik érteni???

2008. november 15., szombat

Merlin (Beta 0.1v)

Miután mindenki átrágta magát ezen a szerénynek nem mondható (de szerencsére rövid) szakmai önéletrajzon, csak úgy cikáznak is a magyarázatra szoruló konzekvenciák. Pl.: Mágus mindenkiből lehet, olyan mint Ő, a mester mindenképp. Továbbá elvesztünk. A társadalom minden rétegébe bekúszott már a hülyeség, a rendőrségtől kezdve az orvosokon át a politikusokig. Na ki szeretné ha a szívsebésze a kritikus pillanatban egy mestermágustól kérne tanácsot? Másik fontos kérdés, ami felvetődik, hogy vajon OKJ-s szakma e a boszorkány? Vagy valami magasabb minősítés kell hozzá, hogy külföldön is elismerjék? Van-e különbözeti vizsga?

Érdemes amúgy alaposan megfigyelni a fenti képet, magáról a Mesterről, valami olyasmi lehet mintha Szarumán és Vinetu közös gyermekét elcsapta volna egy hippibusz és ezért nem tudta befejezni a héber nyelvleckéit.

Nogay El: Ahogy az lenni szokott, most sem vádolhatjuk félénkséggel az alanyunkat. A héber betűkkel írott szövegből kiderül, hogy az írója nem mutat túl nagy kompetenciát a héber nyelvet és helyesírást illetően. Ennek ellenére bátran ír héber betűkkel a logójába. Héber betűkkel, de nem héber nyelven. Mit csináljunk, ha nem tud héberül... Most minek kérne meg valakit, aki tud, mikor a klientúrájának 99,99%-a úgyse fogja tudni elolvasni, hogy azt próbálta odaírni, hogy "Lui Padre Mestermágus, Budapest, Hungary"? Azt meg végképp nem tudnák megállapítani, hogy ezt is helytelenül tette. Minden egyes hangot nyomatékosítva. Moonlight society díjat adunk annak, a héber anyanyelvű embernek, aki az összes nyomatékosítással ki tudja olvasni a szöveget. Kb. olyan lehet ez nekik, mintha egy magyarnak azt kellene kiolvasnia, hogy "Mméssztérrmmágússz". Valójában ezt is írta. Bár nekünk sikerült megfejtenünk mit is akar mondani, ez nem az ő érdeme volt. Ezért csak gratulálni tudunk Lui Padréh Mésztérmágusnak (így is olvashatnánk, és lehetne belőle a mészégetők ura).

A mágia mindig megsegít - kivéve amikor héberül akarunk írni valamit

Brádör Lui, hadd ragadjuk meg az alkalmat, hogy a RC (Release Candidate) logód héber feliratához javaslatokat tegyünk: a mester אָדוֹן, שַׁלִּיט; מֻמְחֶה; מַסְטֶר; אָמָּן, és a mágus קוֹסֵם, מְכַשֵּׁף szavakra. Ezek kombinációja azonban legyen házifeladat. Ha viszont valóban mészteret akartál írni, akkor mi kérünk elnézést.

2008. november 8., szombat

"Mindig az a rohadt kártya..."


Akkor előszőr egy pár szóban a tarotról:
"A tarot kártya eredete ismeretlen. Vélhetően Keletről származik, cigány jövendőmondók, és mór hódítók terjeszthették el Európában. Az első írásos feljegyzés a kártya létezéséről 1442-ből, vagy 1390-ből származik." Na akkor ennyit a több ezerévről.
A tarot szimbólumtára szerint a "Mágus, vagy A Varázsló Tudást kereső ember" szimbóluma, ami alapvetően nagyon dicséretes törekvés, de lehet célszerűbb lenne első körben egy könyvtárban elkezdeni.
A közeli jövő látomásai pedig az én szemem elé is bekúsznak, ön, aki elküldi sms-ét, bukni fog 480Ft-ot, és még sokat, mert úgyis elküldi mégegyszer. Mindezt egy jós-autómata kedvéért.
Bár abban valóban van némi realitás, hogy azon emberek akik elküldik az sms-t, azoknak a jövője valóban nem sokkal több mint 140 karakter.

2008. november 1., szombat

Tudástár - A macera


A macera (ejtsd: madzsera) török szó, és azt jelenti, hogy kaland.

2008. október 23., csütörtök

Ateizmus - a láthatatlan vallás

A láthatatlan vallás az, aminek még a hívei se tudják, hogy hisznek. Mit is jelent az ateizmus? Az ἄθεος (atheos) görög szóból ered, ami maga is két részből áll, úgy mint a-theos. Az "a" ún. privatív alfa, ami a mögötte álló szó tagadását vagy hiányát kifejező toldalék. Eredetileg "n" volt, mint az an-alfabéta, un-believer, vagy не-верующий (kb. nye-berujuscsij) szóban. De kit érdekel.
A lényeg, hogy két jelentése van, és ez meg is nyilvánul az ateizmus megtestesüléseiben is. Kétféle ateista létezik tehát:
1. aki azt állítja, hogy nincs(enek) isten(ek),
2. aki nem merné állítani, h
ogy van(nak).
Vagy ha így jobban tetszik:
1. aki azt hiszi, hogy nincs(enek) isten(ek),
2. aki nem hiszi, hogy van(nak).
Mert minek állítana valaki olyat, amit maga sem hisz.
A második tisztességes fajta, szó se róla, nem is róla lesz szó. Az első viszont éppoly elvakult tud lenni, mint bizonyos hívők, akiket kritizál.

Ennek megnyilvánulásáról olvastunk a minap a szívlapáton. Egy ateizmust népszerűsítő reklámkampányról va
n szó, ami a londoni buszokat használja felületként, mint láthatjuk:

A felirat szó szerint azt jelenti: "Valószínűleg nincs Isten. Úgyhogy fejezd be az aggódást és élvezd az életed." Ennél aggasztóbb biztatást politikusok szájából is ritkán hallani.
Nos, a "valószínűleg" azt jelenti, hogy "ismereteink szerint nagy esély van rá, de nem biztos, hogy". Írjuk csak le újra a mondatot: "Ismereteink szerint nagy esély van rá, de nem biztos, hogy nincs Isten." vagy ha az egyenlet mindkét oldalát beszorozzuk -1-gyel: "Bár nem sok esélyt adunk neki, de elképzelhető, hogy van Isten."
"Úgyhogy fejezd be az aggódást és élvezd az életed."

Hát kösz. Most biztos mindenkit megnyugtattatok.

Egyrészt milyen ateista az, aki nem látott még hívőt?! Talán a hívők élete csak aggodalmakból áll? Se szeri se száma az olyan hívőknek, akik jól meg vannak a hitükkel, és abban találnak nyugalmat. Sőt! Őket éppen az a gondolat töltené el nyugtalansággal, hogy nincs Isten.
Másrészt kit nyugtat meg a gondolat, hogy a reklámhadjáratokat indító vezérateisták sem zárják ki annak lehetőségét, hogy tévednek?

Ezért a vélekedésért kellene változtatnia a megszólított aggodalmaskodónak az életszemléletén? Az aggodalmaskodó sajátossága a pesszimista hozzáállás, hogy mindenben a rosszat látja meg. Ezzel akarják meggyőzni, amiben ő rögtön kiszúrja a bizonytalanságot? Mit szólnánk utasként egy repülőn, ha bemondaná a pilóta:
"Kedves utasaink! Önök valószínűleg épségben célbaérnek ma járatunkkal." Több se kellene, hogy magunkban így folytassuk a mondatot: "MERT ELKÉPZELHETŐ, HOGY LEZUHANUNK A RETEKBE, ÉS MIND MEGHALUNK!"
Mi lenne az eredménye? A korábban aggodalmaskodó utasok megnyugodnának? Vagy inkább arra gondolnának, hogy
"a pilóta miért nem volt biztos a dolgában? Lehet, hogy tud valami új biztonsági kockázatot, amit mi nem?", majd kitörne a pánik?

Itt sincs másról szó.
"(Kedves vétkes hitetlenjeink!) Valószínűleg nincs Isten." továbbgondolva: "DE HA VAN, NAGYON RÁFÁZNAK!".
Kösz szépen! Ezért kár volt a pénzért.

Már nincs is rá szükség, hogy egy hívő azt kezdje el ecsetelni, hogy logikailag lehetetlen végtelen halmazra bebizonyítani, hogy egy adott dolog nem eleme. Magyarul: a végtelen világegyetemünkben logikailag nem zárható ki egy isten léte. Mert eddig el se jutottak a lelkes kampányoló ateisták. Ha eljutottak volna, még mindig hivatkozhatnának a hívők arra rossz hasonlattal, hogy nem zárható ki, hogy az óceánban van a Leviatán (לִוְיָתָן), amíg ki nem merted egy gyűszűvel az összes vizet belőle, és át nem vizsgáltad a meder minden gyűszűnyi területét. Ha meg az óceánod végtelen, akkor
egyáltalán nem.

Úgyhogy továbbra is mindenki hitbéli meggyőződése marad, hogy elfogadja-e az Isten(ek) létezését, vagy sem. Az említett lelkes újateisták pedig már el is ismerték, hogy ők is csak hívők, istenhívők, csupán az előjelük más.

Csakhogy a láthatatlan vallásnak a híve is láthatatlan, így attól tartok továbbra sem fogják felismerni ezt az igazságot, mely ellenségeikkel összeköti őket.

2008. október 17., péntek

Hódítás és lódítás

Hódít a szcientológia - Beleznay, Kasuba és Nóci is szimpatizál a vallással
A külföldi politikusok és sztátok mellett a magyar hírességek közül is sokan csatlakoztak a szcientológiához. Kasuba L Szilárd, Nóci és Beleznay Endre ugyazt a vallást másra használja.

"Egyáltalán nem vagyok megszállott, csak megszívlelem a szcientológia egyes tanácsait, például a táplálkozásra vonatkozókat. Ám erről nem szeretnék többet beszélni, mert a vallás épp olyan, mint a politikai hovatartozás: mindenkinek a magánügye" - mondja Nóci (jól sikerült, hogy egy újságba mondta mindezt magánügyként - de mondanék én is egy megszívlelendőt: "Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók.") .Beleznay Endre már régóta gyakorolja a vallást, és hisz abban, hogy az élet számos területére jó hatással van. (a humorérzékére nincs semmilyen hatással, mint ahogy a humora sem gyakorol semmilyen hatást másokra.) "A keleti vallásokat is szépnek tartom, a tao például a korai magömlés ellen volt hatásos, de én a szcientológiában találtam meg mindazt, amit kerestem. '94-ben csatlakoztam a valláshoz, és elsősorban a párkapcsolatomban alkalmazom, ugyanis a szcientológia segítségével hosszabb ideig tartható fenn a házasság is" (Attól függ mennyi pénzed van) - meséli Endre.Az RTL Klub Delelőjének műsorvezetője, Kasuba L. Szilárd levegőt kapott a vallástól. (kár hogy nem józanságot) "Hat évig küzdöttem az asztmámmal, és a szcientológia segítségével sikerült legyőznöm. Az a jó ebben, hogy van világi oldala is. Egyébként nem vagyok megszállott, csak szimpatizáns; elolvastam pár könyvet és elvégeztem néhány tanfolyamot" - újságolja Szilárd. (Napi Ász híre alapján ma.hu Moonligtsociety kommenttekkel)

2008. október 13., hétfő

Morgana megoldja

Az ember azt hinné egyszer a világ kifogy a médiumokból, de mindigjön egy új. Morgana mindent tud amit egy mágusnak kell, sőt az ellenkezőjét is. Csak nehogy találkozzon Merlinnel...

Nogay El: Ismét a hagyományos recepttel találkozunk; végy a valamelyik vallásból, mitológiából, egy tetszőleges legendakörből, vagy akár meséből egy démont, varázslót, vagy tündért, akinek a neve elég ismert ahhoz, hogy hallatára felfigyeljenek az emberek, de nem túl közismert ahhoz, hogy az átlag ember is kapásból rájöjjön hol hallotta korábban. Az ideális név tehát egyszerre hangzatos és ködös eredetű.
Ez a név is az Artúr-mondakörből lett előhúzva. Ha egy tündér varázslónő képe ugrik be, az külön jó. A házasságtörésének apró szépséghibájára úgyse emlékszik senki.

Az meg biztos csak az én hibám, hogy a jósnőről nekem inkább a Fata Morgana - az utazók vesztét okozó démon, a délibáb jut eszembe...

Péter is...

Az ország pszichomókusát is körbevették a rossz szellemek, hátha egy kabbalista szimbólum segít ezen.

2008. augusztus 23., szombat

Munkahelyi problémák? Van megoldás!!!

Úgy illik hogy válaszolunk a szóró lapon közzétett kérdésre. Válasz: Igen! És ezzel el is érkeztünk a kritikus részhez: "Vegye kezébe az irányítást!" Tehát ne adja ki a kezéből másnak (semmi esetre se egy olyan szervezetnek aki pénzt akar önből kicsikarni). Na de hogy lehetséges ez? Mi a megoldás? Egyértelmű hogy az itt felkínált könyvből, és hangos könyvből bizonyosan kiszűrhető a megoldás, minden munkahelyre minden szituációra tartalmaz hasznos tippeket, és hogy mindez nem 15.000 oldal? Ez is egy csoda a maga nemében. És mint ahogy a szóró lap is említi, a könyvben benne van a megoldás "egy állás stabilitására". Persze azt okosan kerülve, hogy melyik állás is lenne az... de ne legyünk telhetetlenek, ez csak egy szóró lap, a könyv biztos sokkal okosabb ennél.

2008. augusztus 18., hétfő

Ha lelőjük a gólyát hamarabb jön a gyerek

Angol tudósok addig-addig kutattak, míg a végén rájöttek, hogy ha lelőjük a gólyát hamarabb jön a gyerek. Vagyis, hogy könnyebb teherbe esni a nőnek ha fogamzásgátlót szed, mintha nem. Értjük ugye? Fogamzásgátlót a fogamzásért.

Az eredeti cikkben lévő kritikus mondattal két magyar tolmácsolásban is találkozhattunk. Az indexen:
A kutatást vezető Craig Roberts, az evolúciós biológia professzora szerint ez a jelenség nemcsak a párok szétválásához vezethet, amikor a nő abbahagyja a tabletta szedését, de csökkenti a párok esélyét a gyereknemzésre is.
és ugyanez rövidebben a porontyon:
Az evolúciós biológia professzora szerint ha a nők abbahagyják a tablettaszedést, az a kapcsolat felbomlásához vezethet és a gyereknemzés esélyét is csökkenti.
Most ki a hülye?
Eddig azt hittük, hogy azért kell szedni a tablettát, hogy ne legyen gyerek, erre kiderül, hogy azért is tablettát kell szedni, hogy legyen. Mit fognak még kideríteni? Ha netán gyereket szeretnénk, feltétlenül hagyjunk fel a nemi élettel?

2008. augusztus 14., csütörtök

A csaló Fekete Herceg

Az 1862-es londoni világkiállításon bemutattak két igen nagy domborúra csiszolt spinellt is. Az egyiknek a súlya nyersen 197 ct., csiszolás után 81ct.-os követ, valamint egy 72ct.-os követ. Régebben a spinellt igen gyakran tévesztették össze a rubinnal. A világ három leghíresebb rubinjáról kiderült, hogy spinell. Az egyik a brit koronában található Fekete Herceg rubinja (a képen a Britt korona látható), a másik az ugyancsak a brit kincstárban lévő Timur rubin, a harmadik pedig a Münchenben levő és 1830-ban a wittelsbachi koronába foglalt spinell, amelyet annak idején szintén rubinnak tartottak.

Sose bízz a fordítógépben!

Ez a remek felvétel bejárta már az egész internetet. Általában azzal a kommentárral, hogy micsoda frappáns fordítása a "Translate server error" az "Étkezde" jelentésű kínai feliratnak.

A dolog még ennél is mókásabb, ha rekonstruáljuk a történteket. Miként eshetett meg ez a malőr? Ez nem igazi félrefordítás, mivel ha egy elektromos szótárba bedobjuk a 餐 (can1) karaktert, azt a jelentést adja vissza, hogy étel, ebéd, enni. Míg az egyszerűsített kínai 厅 (ting1) jelentése terem, iroda lenne. Így ha mindennek az első előfordulását nézték volna, akkor is "Foodhall" (ételterem) lett volna az eredmény, ami még mindig sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a "Translate server error".

Csakhogy az éppen használt elektromos szótár, vagy fordítógép csütörtököt mondott, és fordítás helyett lelkének bánatát írta ki: "Translate server error". Azt is rosszul. "Translation server error"-t kellett volna, mert az azt jelentené, hogy "Fordítás kiszolgáló hiba", ami viszont arra vonatkozik, hogy a szótár, vagy fordítógép valamilyen oknál fogva nem volt képes a központi aggyal kommunikálni. Így viszont azt jelenti, hogy "Fordíts kiszolgáló hibát!".
Most?!
Nem ér rá majd ha visszafelé jövök?
Ennék előbb valamit, de vajon hol...

Beírod, hogy étkezde, a gép kiírja, hogy hiba, te meg már festheted is a cégtáblát. Ilyen egyszerű!

A dolog további iróniája, hogy a 餐廳 vagy egyszerűsítve 餐厅 szó eleve jövevényszó a kínaiban. Ez már akkor is látszik, ha pinyin átírásban írjuk le: cāntīng, amit kb. úgy kell kiejteni, hogy "kantin". Ismerős? Most szólok, hogy ez nem bizonyítja a kínai-magyar nyelvrokonságot! Az angoloknak is az lett volna. Meg a németeknek, a franciáknak, az olaszoknak, stb.
Ha fonetikusan kiírják nagyobb sikert érnek el, mint ködös "Translate server error" üzenettel. Szóval a kínaiak egyúttal saját írásuk áldozatai is lettek.

Legyünk hát résen, ha egy idegen szót próbálunk le(vissza?)fordítani egy idegen nyelvre!

2008. augusztus 13., szerda

Tudástár - A turzás


A turzás sekély tengerparti területeken lerakódó homokképződmény, mely szigetként, félszigetként emelkedik ki a vízből. Képünkön: Waya és Wayasewa szigetek között kialakult turzás, Fidzsi-szigetek.

2008. augusztus 12., kedd

Jézus, szeretet és Lea

A nagy nyári szöcskenyájakat tikkasztó hőségben, amikor mindenki az olimpiával van elfoglalva, hogy még afölött is elsiklik a figyelem, hogy az oroszok lerohannak Grúziába békét fenntartani, mire a grúzok hálából pirított tücsköt (de talán tikkadt szöcskét is) pöckölnek Pekingben az orosz tudósítók gallérjába (14:30), jól esik megemlékezni azokról is, akiket igazán szeretünk, még annál is jobban, mint hogy lemondjunk a finom, ropogós ízeltlábúakról a kedvükért, Jézusról és Leáról.

Jézust mifelénk illik ismerni, a később bemutatásra kerülő Leáról viszont mi is csak annyit tudunk, hogy valaki annyira szereti, hogy még a nevét is képes lett volna magára tetováltatni. Ám mégsem volt képes. Majd látni fogjuk miért.

Mert ha egy ember úgy szeret valakit, hogy még a nevét is a bőrére tetováltatná, az nem árt ha kicsit több figyelmet szentel ennek az érzelemkitörésnek, nehogy úgy járjon, mint a következő áldozatok:

"Az én szeretetem mindnyájatokkal a Krisztus Jézusban!" I. Kor. 16:24 máshol 23. Legalábbis ezt szerette volna mondani ez a lelkes fiatal azzal, hogy arámi betűket tetováltat a hátára. Igazán kedves tőle. Ám ne feledje szeretetét kiterjeszteni a tetoválóra sem, mikor rájön, hogy az a betűket abszolút helytelenül, nem a szóban elfoglalt helyükhöz illő alakban égette belé.
Így van ez mikor egy nyelvben egy betűnek akár négyféle alakja is lehet attól függően, hogy a szó elején, közepén, végén, vagy elszigetelten áll.
Erről már ugyan volt szó a blogunkban Jaclyn csodálatos tippjeinek koronájaként, de közel sem vagyunk meggyőződve arról, hogy ez elég hangsúlyt kapott, úgyhogy most bemutatjuk mi a különbség helyes és helytelen arámi illetve arab írás között (piros a helytelen):
Hogy miként lesz mégis a pirosból fehér? Itt egy jó tipp. Érdemes egy kicsit tanulmányozni, mert mint látjuk még a böngészőjében sem bízhat az ember (az arámi idézet valóban az arámi "Bibliából", a Pesittából lett kimásolva, csak épp a használt program elfelejtette összekötni a betűket).

Nagyobb szerencsénk van a kínai betűkkel, mert azokat nem képes kettétörni még a böngésző sem. Így ha helytelenül szeretnénk magunkra tetováltatni, kénytelenek vagyunk saját kezűleg tükrözve vagy széttördelve elrontani.

Vannak akik ettől sem riadnak vissza:

Szeretet, Isten, Család, azaz "Szeresd Istent, akár a családod". Ja, és a tetoválót, amiért a szeretet és a család szavakat volt kedves tükrözni.

Ennek a szerencsésnek (már az is lehetne feladvány, hogy melyik testrészét láthatjuk a képen) pedig sikerült két kínai karakterből hármat csinálnia abbéli igyekezetében, hogy Leát (Li3 ya1) bőrén megörökítse. Minden elismerésünk! Erre még egy böngésző se képes. A két karaktert a bekezdés elején és végén mutatjuk be, ezzel szemléltetve hol kellett volna elválasztani a szót ahhoz, hogy értelmes maradjon.

Köszönet Steve Caruso-nak és Tian-nak a tippekért!

2008. augusztus 7., csütörtök

Az egyiptomi és az eredeti magyar ábécé azonosságáról


Nem találtam alkalmasabb címet a bejegyzésnek, mint amit Varga Csaba, a tisztes két kiadást megélt JEL JEL JEL című írástörténelemmel foglalkozó könyv szerzője adott cikkének. Ebben a nagyszerű írásban a szerző figyelemre méltó érveléssel bebizonyítja, hogy az egyiptomi Démotikus írás és a "szkíta-hun-székely-magyar" írás "egy és ugyanaz".
Igazán lehengerlő maga a bizonyítás, bár be kell vallanom nem kis fejtörést okozott nekünk az, hogy milyen féltve őrzött, titkos forrásból tett szert Varga úr a Démotikus írás jelkészletére? A választ nem találtuk meg, ha valaki tudja, írja meg.
A probléma, amit nem sikerült megoldanunk, a legjobban a következő két képpel szemléltethető:


1. Az egyiptomi démotikus ábécé Varga Csaba szerint

2. Az egyiptomi démotikus ábécé mindenki más szerint

Mint láthatjuk a fenti képen, amely a Rosetta-kőn látható írást mutatja, és az egyenként kigyűjtött betűkön, a feltárt leletek egészen más démotikus írásról árulkodnak, mint amiről Varga úr oly sikeresen bebizonyítja, hogy magyar.

Nem arról van szó, hogy mi nem örülnénk neki, ha a hieroglifákból egyből a székely rovásírás fejlődött volna ki minden más írást megelőzve. Vagy hogy ne töltene el büszkeséggel bennünket, ha a démotikus írás valójában magyar lenne. De valahogy jobban esne, ha az igazi démotikus írásról derülne ki mindez. Mert a Varga Csaba-féle démotikus írás kevésbé híres. Még az egyiptomi írnokok se ismerték. Sajnos. Így a sok fennmaradt papirusz alapján készült démotikus szótárban sem vesszük nagy hasznát...

Már csak egy intelmünk lenne a jövő démotikus írás rajongói számára: Legyenek óvatosak a démotikus írás tetoválásokkal, különösen ha Varga Csaba prezentálja őket!

2008. augusztus 6., szerda

Tudástár - Triglifek és metópék


Triglif a dór rendszerű koronapárkányzat három függőleges vésettel (két egész és két fél) ellátott része. A triglifek között a gyakran festett, vagy faragott metópék helyezkednek el.

2008. augusztus 4., hétfő

Kik beszélik a mi nyelvünket? 3. rész

Az előző két részben egy-egy találomra kiválasztott példával szemléltettük, hogy sem a képzetlen, bár lelkes, sem az iskolázott, bár alkalmasint túl lusta réteg nem könyvelhet el magának különösebb sikereket az egymással való kommunikáció terén. Akárhogy próbálnak idomulni a befogadó fél színvonalához, valahogy mégsem sikerül megértetni magukat. A kívánt közlendő a legtöbb esetben nem jut el a célközönség tudatáig. Mi másban kereshetnénk ennek legfőbb okát, mint a nyelvben magában? Akik nem értenek meg mást, sem egymást, azok nem beszélik egymás nyelvét, nem beszélik a mi nyelvünket. Ám ha mi nem beszéljük a saját nyelvünket, akkor mégis ki beszéli a mi nyelvünket?

A tudomány és ismeretterjesztés jegyében végre lerántjuk a leplet e széles népréteget foglalkoztató, rendkívül izgalmas kérdésről, és egyúttal nem habozunk határozottan állást foglalni e kényes témában.
A mi nyelvünket a finnek beszélik. Na nem minden finn, egész pontosan csak kb. 30-70000 ember, akik Svédország északi részén élnek, nagyjából Norrbotten megye területén a Tornio (Torne) folyó völgyében.
Erre pedig minden kétséget kizáró, perdöntő bizonyíték, amit mindegyikük a kezdetektől fogva tud, hogy az ő nyelvük, a mi nyelvünk. Mert az ő nyelvük a Meänkieli, ami szó szerint azt jelenti: "A mi nyelvünk".

Meänkieli = A mi nyelvünk!

2008. augusztus 3., vasárnap

Kik beszélik a mi nyelvünket? 2. rész

Az előző részben bemutattunk egy példát arra, hogy a szakmailag képzetlen, önjelölt nyelvészek miként rugaszkodnak el a valóságtól abbéli igyekezetükben, hogy nézetüket a lehető legtudományosabb és szakszerbűbb módon előadják.

Most az ellenkezőjéről fogunk beszámolni. Egy elismert tudós férfi könyvkritikájában fellelhető csúsztatásokról, tudóshoz nem méltó övön aluli ütésekről lesz szó.

Talán még emlékszünk rá, hogy egy nemzetközileg elismert olasz nyelvész, Mario Alinei magyar-etruszk nyelvrokonság elméletéről szóló könyve magyar fordításban, Ősi kapocs címmel hazánkban is megjelent. Erről mondott kritikát Dr. Szilágyi János György etruszkológus a rádióban és az Élet és irodalom nevű folyóirat hasábjain. Ez utóbbit fogjuk párhuzamba állítani Alinei eddig publikálatlan válaszával.

Alinei:

...nagy érdeklődéssel fogadtam, mikor megtudtam, hogy kritikát mondott (ti. Szilágyi) a könyvemről egy rádióbeszélgetésben. Sajnos a beszélgetésről készült felvételt nem sikerült megszereznem. Ám a remény újból feléledt bennem, mikor ismét Florence-ben azt a hírt kaptam, hogy a magyar Élet és irodalom hetilapban kritikát jelentetett meg a könyvemről.

Csakhogy mélységesen csalódtam, mikor elolvastam. Hovatovább még ennél is csalódottabb voltam, miután elküldtem a válaszomat ugyanennek a folyóiratnak azzal a kéréssel, hogy közöljék le, és néhány nap hiábavaló várakozás után rá kellett jönnöm, hogy nem csupán nem áll szándékukban megjelentetni, hanem még arra sem veszik a fáradtságot, hogy egy udvarias válaszban megindokolják döntésüket. A hallgatás általában azoknak a fegyvere, akiknek nincsenek érveik, ám sértően is tudják használni azok, akik hatalmi helyzetben vannak.

Ennélfogva két különböző eseményre szeretnék itt reagálni: 1. a goromba, civilizálatlan, sőt önkényeskedő viselkedés egy kollégától és egy újság szerkesztőjétől, 2. kollégám kritikájának csaknem szánalmas értelmetlensége.

Míg az elsőhöz nem szükséges további kommentár, mivel a civilizálatlan és az önkényeskedő viselkedés önmagáért beszél, a másodikat illetően meg szeretném indokolni a szavaimat, hiszen nem túl gyakran fordul elő, hogy egy tudós a „szánalmasan értelmetlen” szavakat használja egy kollégájának írására.”

Szilágyi:

(1) „...tudja (ti. Alinei), a nyelvészeti érvek önmagukban nem elegendők tételének igazolására, az utolsó mintegy ötven oldalon a régészethez fordul segítségért...”

Alinei:

...a kollégám még az oldalakat sem képes összeszámolni. Kijelenti, hogy az 500-oldalas könyvemből csupán 50-et szenteltem az archeológiának. Nem igaz: az oldalak száma közel 90, a 393. oldaltól a 482-ig.”

Szilágyi:

(2) „...Hugh Hencken amerikai professzor 1968-ban megjelent könyvére mint az egyetlen őt igazoló komoly szakmunkára támaszkodva fejti ki, hogy az etruszk-magyarok a Kárpát-medencéből érkeztek a bronzkor végén Itáliába.”

Alinei:

Nem igaz: még az etruszk könyvem korlátozott bibliográfiájában is számos referencia található, ami ellentmond neki. Hovatovább a könyvemben világosan elmagyaráztam, hogy az Etruszk-magyar tézisem az Őskőkori kontinuitás elméleten (Paleolithic Continuity Theory) alapul, amelyet 2000 oldalas, két kötetes könyvben mutattam be, amely az Il Mulino kiadó gondozásában jelent meg Bolognában 1996-ban és 2000-ben, és amelynek címe Le origini delle lingue d’Europa I: La Teoria della Continuità, II: Continuità dal Mesolitico all’età del Ferro nelle principali aree etnolinguistiche europee. Az európai archeológia témakörében mindkét kötet egy több mint 1000 címből álló bibliográfián alapul.”

Szilágyi:

(3) „Az eredeti olasz kiadás címe, amely a könyv tartalmát is megadja, szerényebb: Az etruszk nyelv: a magyar nyelv archaikus formája (Etrusco: Una forma arcaica di Ungherese).”

A könyv tudományos hitelességének szintjéről már a borítólap tanúskodik, rajta egy feliratos sírtáblával; a felirat azonban nem etruszk, hanem az oszk-szabell nyelvek közé tartozó dél-picenumi nyelven íródott, amely semmiféle kapcsolatban nem áll az etruszkkal...”

Alinei:

Egyetértek. Ezekhez az észrevételekhez igazából hozzá szeretném tenni egy sajátomat is, nevezetesen, hogy az olasz könyvem szövegének összes bibliográfiai hivatkozását eltávolította a kiadó, abbéli igyekezetében, – amint azt legutóbbi látogatásom alkalmával nekem elmagyarázta – hogy a könyvem népszerűbbé tegye. Mindazonáltal ezeket az észrevételeket inkább a kiadónak kellene címezni, és nem nekem, különösen mivel tudtommal egyetlen európai országban sincs törvény, amely arra kötelezné a kiadókat, hogy engedélyt kérjenek a szerzőtől az ilyen részletekről hozott döntéseiket illetően.”

Szilágyi:

(4) „...a Kiss Dénes költő által jegyzett magyar utószó egy mondata két kérdés feltevését igényli (...) milyen és melyik az a tudomány, amelyben Gombocz Zoltán csak "tudós" lehet, idézőjelben, és kik azok a mi, akik közé nem fér be Gombocz Zoltán? (...) Nem került volna kezébe az Alinei által is az egekig magasztalt (bár meghamisítva idézett) Pallottino 1980-ban magyarul is megjelent könyve az etruszkológiáról, a máig mérvadó szakmunka. Elmulasztotta volna megtekinteni a Szépművészeti Múzeumban 1989-ben rendezett nagy etruszk kiállítást, amelynek egyik tárlójában az etruszk feliratok gazdag mutatványa volt látható, és amelyhez Az etruszkok világa címen terjedelmes magyar nyelvű kísérőkötet jelent meg? Vagy nem járt mostanában a Szépművészeti Múzeumban, amelynek egy évtizede megnyitott antik kiállításán gazdag etruszk anyagot élvezhetett volna, közte feliratokat is?”

Nogay El:

Ezt már én sem bírom ki szó nélkül. Alinei válasza előtt felhívnám a figyelmet két, a sorok között lapuló üzenetre. Az egyik, ami nem áll messze attól, hogy az aljas húzás kategóriába soroljuk. Egy foghegyről odavetett megjegyzés arról, hogy Alinei csalt. Ez lenne a legalkalmasabb módja, hogy ilyen kényes kérdést megbeszéljünk? Ha le kellene fordítani hétköznapi nyelvre, ez azt jelentené, hogy „jobb ha kussolsz, mert rajtakaptunk!”. Ám nekünk, a pórnépnek nem árulta el, hogy min, nehogy esetleg le tudjuk ellenőrizni. Különben is mit akarnánk mi kutakodni a nagyok területén?!

A másik dolog egy csúsztatás, ami talán sok embernek nem tűnne fel, de ezért vagyunk, hogy segítsünk. Akkor nézzük csak meg alaposan azt az első pillantásra gazdagnak tűnő listát!

  1. A híres olasz tudós megnevezetlen műve, ami közel 30 évvel ezelőtt magyarul is megjelent. A tudós 13 éve nincs az élők sorában.

  2. A csaknem 10 évvel később megrendezésre került etruszk kiállítás a kísérőkötetével 19 évvel ezelőtti munka.

  3. Egy több mint 10 éve megnyitott antik kiállítás, melynek van etruszk része is.

Láthatjuk tehát, hogy események nagyjából 10 évenként történnek a magyar etruszkológiában. Így nem sok reményt fűzhetek ahhoz, hogy hátralévő életem során ennél többet fogok látni belőlük.

Alinei:

Bár Kiss Dénes ismert költő, valamint lelkes és szenvedélyes személyiség, mégsem tudós, továbbá önmagát költőnek nevezte meg, és nem tudósnak. Ettől függetlenül amikor azt állítja, hogy Magyarországon nincsen etruszkológia, véleményem szerint meglehetősen igaza van. A kiállítások és a fordítások – még akkor is, ha olyan fontosak, és dicséretre méltóak, mint a Dr. Szilágyi által említettek – ismeretterjesztő jellegűek, de nem formáló erejűek. Legalábbis nem elég formáló erejűek ahhoz, hogy tartós és rendszeres módon történő kutatásokat aktiváljanak.”

Szilágyi:

(5) „Alinei professzor elmélete a - nézetével ellentétben - megfejtetlen etruszk és a magyar nyelv rokonságáról nem új. Már az 1870-es években felmerült, és 1913-ban egy francia tudós, Jules Martha ötszázlapos könyvet írt bebizonyítására.”

A cikkben az egyetlen valóban etruszkológiával kapcsolatos bekezdés ezekkel a szavakkal kezdődik. Ám mivel mind a maradék 5 mondata Jules Martha munkáját méltatja, nem tartom szükségesnek idézni. Ezen kívül hiába keresnénk a közvetlenül Alinei új elméletére vonatkozó kritikát, mivel, ahogy azt Szilágyi úr írja: „A könyv érdemi méltatását ezzel le is lehet zárni...”.

Alinei:

...ebben az összehasonlításban Dr. Szilágyi nem mutat túl sok filológiai kompetenciát: először is világosan kifejeztem a saját radikálisan negatív véleményem Martha elméletéről a könyvem magyar fordításának 30. és 265-266. oldalán. Másodszor Martha művészettörténész professzor volt és nem nyelvész. Harmadszor és ami még fontosabb, hogy az elmélete nem a magyarral hozta összefüggésbe az etruszkot, hanem a finnel, és amelynek következményeként csaknem állandóan és kaotikusan finn és/vagy finnugor „gyököket” használt az etruszk összehasonlításaihoz, amely csak fantázia-etimológiákat és értelmetlen fordításokat eredményezett.”

Ez tehát minden, ami mondanivalója van Dr. Szilágyinak a könyvemről. Noha magyar és nemzetközi olvasóim nehezen hihetőnek fogják találni, hogy amit a tudomány eme embere „kritikának” nevez, a következő öt pontból áll:

  1. Nem megfelelő borító.

  2. A (hibásan összeadott) oldalak száma.

  3. Téves információk a forrásaimat illetően.

  4. Valami, amit valaki más írt.

  5. Alaptalan – mivel semmilyen érvvel alá nem támasztott – összehasonlítás egy másik elmélettel.

Ez tehát az, ami miatt őszintén megerősíthetem, hogy Dr. Szilágyi kritikája szánalmasan értelmetlen.”

Nem lehet az, hogy Dr. Szilágyi egyszerűen csak nem olvasta még el a könyvem? Hogy csupán átlapozta, a borítót nevetségesnek találta, a magyar költő jelenlétét, aki kritizálni merte az Akadémiát, felháborítónak, majd lehetetlennek feltételezte az elméletet, és a föld felé fordította hüvelykujját? Emberi viselkedés volna. De nem tudóshoz méltó. Ha ez Dr. Szilágyi állásfoglalása, akkor ez nem más, mint amit a tudomány „vak előítéletnek” vagy „elfogultságnak” nevez.”

Alinei kiválóan összefoglalta a témát, és mi csak egyetérthetünk vele. Nem, itt nem arról van szó, hogy az etruszk-magyar nyelvrokonság mellett foglalunk állást, vagy vitatjuk azt. Még csak el se jutottunk arra a szintre! Még kulturált, tárgyilagos hangnemben sem sikerült megszólalnunk. Egyetlen dolgot sikerült csak: ismét lejáratni magunkat a nemzetközi tudományos életben.

Csodálkozhatunk-e ezek után azon, hogy tudományos ranggal nem rendelkező, képzetlen de lelkes amatőrök hasonló tudománytalan eszmefuttatásra, sőt akár gátlástalan személyeskedésre vetemednek?!

2008. augusztus 1., péntek

Kik beszélik a mi nyelvünket? 1. rész

A magyar nyelv eredetéről szóló vitákat illetően igazán nem panaszkodhatunk arra, hogy az ellentétes álláspontok képviselői nem tesznek meg mindent azért, hogy megértessék egymással nézeteiket. Ez leginkább abban érhető tetten, hogy a dilettáns, önjelölt nyelvészek megpróbálnak minél tudományosabban és szakszerűen fogalmazni, míg tanult kollégáik nem ritkán tárgyilagosságukat feledve, lekezelő hangnemmel vagy akár gorombaságokkal igyekeznek bírálóik tudomására hozni, hogy tévednek.
Nemrég véletlenül felfedeztem Varga Géza részletekbe menő cikkét, melynek címe: A FÖLD SZÓ JELE ÉS ETIMOLÓGIÁJA (kiemelés a szerzőtől). Nem úszhatjuk meg idézet nélkül:
A finnugrista nyelvészek szerint a magyar föld szó a német feld-ből származik, a föld szójeléről pedig mit sem tudnak. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba.
Valóban ideje. Bár kényelmes lenne a magyar föld szót a német feld-hez hasonlítani (még kényelmesebb lenne az ónorvég føld /föld/ szóhoz hasonlítani), tudtommal a finnugor nyelvészek nem tesznek ilyet. Komolyan! A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, aminek általános lektora Bárczi Géza, a finnugor nyelvészet nagy alakja volt, legalábbis ezt írja a föld szócikkben:
Német, valamint indoiráni származtatása hang- és jelentéstani szempontból szintén elfogadhatatlan.
Na most akkor Varga Géza ki ellen is harcol oly bőszen? Ha tudja, írja meg nekünk.
Ebből a sikeres alapfeltevésből kiindulva hamar eljuthatunk a székely rovásírás F-betűjének (ld. fönt) kínai jellel (lent) való rokonításához.

Ami a kínai "föld" szójel a szerző szerint. Ám, hogy stílusos legyek ez így, ebben a formában nem igaz. Ez a jel csak annyira jelent földet, amennyire a német feld. Valójában mindkettő inkább mezőt, szántóföldet jelent. A jel tulajdonképpen egy szántóföld képe felülnézetből, öntözőcsatornákkal. Ha földgolyóról, anyaföldről vagy termőföldről van szó, nem ezt használják. A németnek és a kínainak is megvan rá a külön szava/jele (pl. - Erde, Grund, Land).

De nem is ez a lényeg, hanem amire a cikkíró eképpen tér ki:

Ellene vethetné valaki ennek a következtetésnek azt, hogy ezek a jelek véletlenül is hasonlíthatnak egymáshoz. Az effajta ellenvetések azonban megalapozatlanok. Mivel ezek a jelek bonyolultak, az elvégzett valószínűségszámítás eredménye szerint a genetikusan összefüggő jelek közé tartoznak.

Bonyolultak?! Kinek? Ezt a jelet a kínaiak 5 vonallal írják le (Hogy hogyan? Csalnak!). Mi a sajátunkat 4-gyel (kétszer annyit csalunk). Nem szeretem a számokat, de vannak olyan karakterek, amelyek leírásához 30-nál is több vonal szükséges. Ha bonyolultat szeretnénk látni, akkor itt van ez 龘 36 vonallal. Ha csak minden vonalszámhoz egyetlen karakter tartozna, akkor is nyilvánvaló volna, hogy valamivel több a szóban forgónál bonyolultabb karakter van, mint egyszerűbb. (Ha valaki mégis a számokat szeretné ebben a statisztikában talál belőlük rengeteget.)

Na jó, hagyjuk már! Mi ehhez úgy látszik nem értünk. Miért nem csesztetjük kicsit a másik oldalt?
Ha csak ez kell... De erről majd legközelebb, mert még teleírom itt a képernyőt.

2008. július 28., hétfő

Az opál-manipuláció

Biztosra veszem, hogy mindenki látott már nemesopált legalább egyszer életében, aki mégsem, pótolja a hiányosságot, itt egy kép:
És hogy mi köze a megtévesztésnek az opálhoz? Az opál balszerencsét hoz, legalábbis ez róla a "hagyomány". De vizsgáljuk meg ezt a dolgot, miért társítanak balszerencsét az olykor a gyémántnál is értékesebb drágakőhöz? A válasz pontosan a feltett kérdésben leledzik, ugyanis 1800-as években terjedt az a történet, hogy XII. Alfonz spanyol király az ellene végrehajtott merénylet előtt opálos gyűrűt kapott ajándékba, és ez okozta a tragédiát. Ezen pletykák terjesztésében élen járt -furamód- a gyémántkereskedésben érdekelt bányatársaság, 1870-ben fedezték fel a Dél-afrikai gyémánt lelőhelyet, és ez a történet megfelelőnek bizonyult hogy elnépszerűtlenítse az opál hírét. Mára a helyzet javult, az óriási Ausztrál és Mexikói bányák megnyitásával, de elvétve még most is találkozhatunk ezzel a tévképzettel, és egyetlenegy módon érhet minket szerencsétlenség az opállal kapcsolatban, ha elhagyjuk.

2008. július 26., szombat

Sorsolás

Újabb rendkívül színvonalas SMS sors elemzésre akadtunk, amiből nem csak saját sorsunkat tudjuk kideríteni, hanem másokét is, ebben segít a hirdetésben lefotózott bekötött fejű fürdőszoba-lámpabúra-szerelő (de szép szó) is.

2008. július 24., csütörtök

Az azeri műveltség felvirágozása

Miközben jó szokásunk szerint a Vikipediya-n böngésztünk, rábukkantunk az azerbajdzsáni általános műveltség felvirágozásának előszelére. Bámulatos ez a páratlan részletességgel kidolgozott szócikk. Ehhez foghatóval ritkán találkozhatunk a Wikipédián. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy ha ehhez hasonló szócikkeket fognak gyártani az azerbajdzsániak, akkor hamarosan az általános műveltség ugrásszerű növekedése lesz tapasztalható.

Bár nem kell hozzá felsőfokú azeri nyelvvizsga, hogy ezt a szócikket lefordítsuk, mi mégis megtesszük, hátha valaki még nem jött volna rá (hogy a teljes szócikket látja):
Cseh nyelv

Cseh nyelv (Čeština Çeztina). Egy nyelv.

2008. július 20., vasárnap

"Álmodtam egy világot magamnak..."

Fantasztikus lehetőségekkel kecsegtet a 21.-ik század, álomfejtés SMS-en. Képzeljük el, ahogy valaki bepötyögi álmait egy SMS-be, és a másik oldalt aki ezt elolvassa. Utána pedig meg is fejti, biztos egy ilyen álomfejtésben, nem lehet közben adódó kérdés, ami esetleg más értelmet nyújt a történetnek. De biztos ezért élő ( és ugye a halottak álmai ritkán érdekesek).
Másik történetünk pedig egy SMS jósda, kedvem lenne feltenni az örök kérdést, ha nem sajnálnám a pénzt: "Hány éves a kalózkapitány?" De félek nem kapnék rá érdemi választ, csak ilyesmiket: "Fesd be feketére", vagy hogy "Életed párja ő." De ez sosem fog kiderülni.

2008. július 17., csütörtök

Tudástár - Az Izobután molekula

Az Izobután molekula képlete C4H10.

2008. július 16., szerda

Egy bolond százat csinál


Ígéretünkhöz hűen most ismét a tetoválásokról lesz szó. Ha valaki felismerné, igen, Beckham alkarjával nyitunk, aztán jöhet a száz hülye.

A felső szöveg héber nyelvű a Bibliából: "Én a kedvesemé vagyok, s ő az enyém - a liliomok között legeltet." Énekek éneke, 6:3, Szent István Társulat fordítása.
Ez eddig rendben is lenne. Ha liliomok közt legelteti, hát legeltesse. Nem vagyunk semmi jónak az elrontói. Csak legelés közben nehogy eltiporja valamelyiket!
A probléma viszont igazán ott kezdődik, hogy a kedvese férfi.
Nem, nincs szó félreértésről, a héberben a főneveknek is van neme, és a kedvesem szó (דֹּודִ֥י - dodí) hímnemű. Hogy honnan tudna a "fél zsidó" Beckham héberül? Mit tudom én! De hogy angolul se tudjon?! Valahogy csak megtalálták ezt az idézetet! A férfi az angolban is férfi ("I am his..."). Csak el kellett volna olvasni az egész könyvet. Magyarul 5 oldal. Angolul se lehet sokkal hosszabb. És máris kiderült volna, hogy töke van a menyasszonynak (2:16).

Talán éppen emiatt varratta alá azt a cifra szót, amiről a laikusok úgy tartják, hogy a felesége keresztneve.

Mi viszont utánajártunk, és megbizonyosodtunk róla, hogy az NEM a felesége neve. Ugyanis a felesége VICTORIA, itt viszont az van írva cikornyás dévanagári betűkkel, hogy VHICTORIA.
Szerintünk ez csak a fent említett férfi kódneve lehet.

A Beckham alkarját ékesítő kódolt neven pirossal kiemeltük a "félregépelt" H-t. Majd fehéren a bármelyik hindi szótárban megtalálható, megfelelő helyesírással írt Victoria szót láthatjuk.


Ha viszont tényleg a felesége nevét szerette volna magába égetni a férfire vonatkozó idézet után, akkor nem jött össze.

Ám ez nem akadályozta meg a száz bolondot abban, hogy ráraboljanak a tetkójára, és magukra varrassák - sőt, hogy valami egyéni is legyen benne - rosszul. Ebből következik kettő. Ugyanaz az idézet csak visszafelé. Nem tükörben! A betűk vannak rossz sorrendben, balról jobbra. Sajnos a héber nyelvet jobbról balra írják...

Mit lehetne még ehhez hozzáfűzni? Hogy idegen szöveget magunkra tetoválni bátorság. Vagy hogy hülyeség? Vagy netán mindkettő?!

Az alábbi hölgy mindenesetre azt hitte, hogy a "bátorság" szót tetováltatja rojtos füle mögé. Ám a tréfás kedvű tetováló inkább azt írta rá: "nagy hiba".

大過たいかfn nagy hiba; komoly tévedés; nagy hiba vagy hiányosság; (iskolai, stb. büntetés), főbenjáró bűn

Mint már mondtuk: az ilyen nagy hibák elkövetéséhez kell is a bátorság.

2008. július 14., hétfő

Holdkór

Nincs mit tagadni szerintünk sem, hogy a holdnak valóban vannak élettani és egyéb hatásai, elég csak az apály-dagály jelenségre gondolnunk. De ez talán egy kicsit olyan mint amikor a kisgyerekek mindent a manóra fognak (vagy a nyuszira) ha eltörik egy tányér. Olvashatjuk például újholdkor gyorsabban nő a hajunk. És lehet, hogy valóban gyorsabban nő egy pár napig, de mit számít ez ha a haj napi növekedése 0,35 mm? Nem lehet valami jelentős dolog, mert senki nem ébredt még úgy újholdra hogy kopasz volt, és reggelre fonni kell a haját.
Másik ami lényes, és nagyon fontos, hogy a holdfázisokhoz igazítjuk a kozmetikushoz menésünket. (Biztos ezért láthatunk annyi elcseszett sminket, mert nem ehhez igazítják.) És mi van a skandináv országokkal? Ott van olyan hogy hetekig, hónapokig nem változnak a napszakok(persze ehhez eléggé északra kell mennünk, de van ilyen.)
Végül pedig megtudhatjuk hogyan használhatjuk ki a hold erejét, de erről már írni se érdemes, viszont nem szeretnénk senkit sem kétségek közt tartani, ne gondolja senki, hogy az apály-dagály erőművek technikai leírásával találkoztunk a 20.-ik oldalon.

2008. július 12., szombat

Jézus is magyar volt (nem amúgy)

Éli, Éli .. Én Istenem, Istenem... - mondta Jézus a keresztfán. Hogy milyen nyelven? Arámiul, amely - ahogy láttuk - Nimród nyelve is volt, és amelyik a sumirhoz hasonlóan ragozó nyelv volt.. és amely nyelven beszélőket a zsidók igencsak nem kedvelték.

Bunyevácz Zsuzsa a Hunhir.hu újságírója cikkében azután jutott erre a következtetésre, hogy nem találta meg sehol sem annak alátámasztását, hogy az arámi sémi nyelv.
Nagyon erősen kereshette.
De mégsem.

Segítünk. A sémi nyelvek sajátosságai közül talán az egyik legfontosabb a már korábban is bemutatott 3 (vagy több) hangból álló gyökrendszer. A gyökök felismerésére minden sémi nyelvet tanuló diákot megtanítanak, hogy segítségével könnyebben tanulhassa a szavakat. Hiába próbálkoznánk a gyökrendszert ráerőltetni a magyarra vagy az angolra. Talán azért, mert egyik sem sémi nyelv.
Ugyanakkor fordítva is igaz: ha egy nyelvben megtaláljuk ezt a gyökrendszert, akkor az a sémi nyelvekhez tartozásának (egyik) bizonyítéka lehet.
Persze nem érik be ennyivel a nyelvészek, mikor az arámit a sémi nyelvek közé sorolták. Ott van még a szórend, a névszók esetei, a főnevek száma (kettesszám!), és a nagy fokú közös szókincs.

Legegyszerűbben talán a "hunhíres" írónő által is idézett arámi nyelvű mondattal lehetne szemléltetni mennyire egy ívásúak a sémi nyelvek.
Figyelemre méltó az igyekezet, és a sok utánaolvasás, hogy különböző nyakatekert módon bebizonyítsák két egymástól távol eső nyelv rokonságát. Mi viszont most minden könyvtárbajárás nélkül bemutatjuk, hogy a sémi nyelvek azért egyértelműen rokonai egymásnak, mert valamivel több hasonlóságot mutatnak egymással, mint a finn és a magyar.

Így az ominózus mondat:
"ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI?" - Máté (27:46) - Arámiul (a helyesírás Károli műve),
ÉLÍ, ÉLÍ! LÁMÁH SABAQTÁNÍ - lenne Héberül,
ILÁHÍ, ILÁHÍ! LIMÁ SZEBEQTENÍ - lenne Arabul (ha a SBQ gyökből képeznénk igét).

És nem kell a sumér ENLIL szót boncolgatva magyarázni, hogy ÉL = ENLIL, mert világosan látszik, hogy ÉL = ÉL = IL. Hasonlóak mert ugyanazt jelenti mindhárom mondat*, és mert a birtokrag -I, és mert az előljárószó L-, és mert a személyrag -T, és a tárgyra utaló rag -NI, és mert a gyökből lazán szabályos befejezett ige képezhető mindhárom bemutatott nyelven.

Kicsit nem figyelünk oda máris bebizonyítják, hogy a háromlábú asztal billeg, és hogy mi találtuk fel a spanyolviaszt.

Én viszont úgy gondolom, hogy Jézus pontosan annyira volt magyar, mint amennyire a románok voltak 2000-ben kétezer éve keresztények.

2008. július 10., csütörtök

Tudástár - A fing


A fing szlovákul prd (ejtsd: pröd).

2008. július 9., szerda

Előző élet


Ki ne lenne kíváncsi az előző életére? Minket például teljesen hidegen hagy. De nem mindenki van ezzel így, az minden kíváncsiságát kielégítheti 250Ft+áfa SMS-díjért, nem kell mást tennie mint elküldi személyes adatait a hirdetésben található száma (mi szándékosan töröltük ezt, nehogy valaki kísértésbe essen és csalódásként jöjjön az SMS hogy víziló volt előző életében. Bár mi a vízilovakkal vagyunk, azért ezt mégse hagyhatjuk.) A hirdetés jellemző módon egy női magazin hátlapját ékesítette.

2008. július 6., vasárnap

Besült mutatvány

Az okkultizmus újkori felfedezésekor számos ember (akár csak napjainkban) megpróbált ebből komoly anyagi hasznot húzni, a legsikeresebbek egyike a Davenport testvérpár volt. Számos elhíresült mutatványuk járta be a világot. Persze nem árulok el nagy titkot: róluk is kiderült hogy csalnak. Fő tevékenységük az 1800-as évek közepe volt, de annyira sikeresek voltak, hogy mostanra már pár "varázslatuk" rejtélye feledésbe merült, így azokat újrahasznosítják napjaink "mágusai". Bűvészként is szép karriert futhattak volna be, de ők kötötték az ebet a karóhoz, és mindenképp mágikus eredetűnek állították be mutatványaikat. Addig-addig amíg sikerült teleportálni (igaz egy kis rendőri segítséggel) a börtönbe. Az életpályájuk és egyéb felesleges információk helyett bemutatunk egy népszerű trükköt és megoldását, amit ők fejlesztettek ki.

2008. július 4., péntek

Jaclyn tetkó tippjei

Jaclyn egy 25 éves írónő Jew Jersey-ből, aki szereti az életet, és átadja magát mindennek, amit ajánlani tud. Szereti az időt olasz ételek evésével eltölteni a barátnőjével, szeret filmeket nézni, és szunyókálni. Mohó olvasó és író, mindig új könyv-, zene- és filmajánlatok után kutat - minden érdekli, ami gondolkodásra készteti. További érdeklődési köre a férfi és női homoszexualitásról szóló könyvektől és filmektől, a tetoválásokon és piercingeken át, a belső díszítésig (feng shui) terjed. De állandó kedvenc időtöltése a szellemvadászat és a fényképalbumozás marad.

Jaclyn magáról írott sorai valóban sok mindent elárulnak róla. Ám arab tetoválás ajánlatai még ennél is többet: a sok könyv, zene és film mégsem volt képes elegendő mértékben gondolkodásra késztetni őt.

Tetoválási ötletek: arab szavak és kifejezések című írását rögtön egy "gyönyörű" bangla szóval kezdi (jobbra). Viszont ezt nyomban egy igazi arab tetoválás követi. Melynek jelentése a felirat szerint "testvér". Valójában két szótárból kimásolt szóról van szó. Sajnos, amit olyan szépen félkövéren felvarrt a tetováló csak arra utal, hogy egy rokoni kapcsolatot jelző szóról van szó. Pontosvesszővel. Az arabok fejjel lefelé fordított pontosvesszőt írnak, ami tisztán kivehető. Annyit elárulhatok: nem túl ősi írásjel az arab nyelvben.
Ami végülis tényleg testvért jelent a két szó közül, az a kutyafuttában fogcsikorgatások és káromkodások közepette felvarrt, elnagyolt, vékony firka a részletesen kidolgozott pontosvessző után. Ehhez csak gratulálni tudunk.

Ezt követi egy olyan újabb "arab" szó, ami engem valahogy kísértetiesen emlékeztet a héberre. Szellemvadászunk is biztos a kísértetet látta benne.

Majd további fantasztikus tippek után valakinek a szétfolyó hátán megtekinthetjük a legjobbat, ami nem más, mint néhány semmilyen nyelven értelmes szavakat nem alkotó, hol szabályosan, hol szabálytalanul egymás után pakolt arab betű. Noha a felirat váltig állítja, hogy a jelentésük: Békesség, erő, bátorság.

Hát nem.

De ha már a bátorságnál tartunk. Ilyen tetoválásokat magunkra varratni kell is a bátorság! És hogy miért adott az Isten egyeseknek több bátorságot, mint észt? Talán azért, hogy azok, akiknek több észt adott, mint bátorságot, tudjanak min röhögni.

Folytatjuk...