A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyelvek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyelvek. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 15., kedd

Az iszonyú dakota pofon


Végre egy újabb nyelvészkedő agymenés. Már hiányzott a hülyeség. De a Hunhírben nem kell csalódnunk, ismét hozta a papírformát, és szállította nekünk az anyagot.

Iszonyú pofon a finnugoristáknak: A dakoták 1200 éves magyar nyelven beszélnek - harsogja a főcím. Ez már csak azért is figyelemfelkeltő, mert kíváncsivá tesz, hogy vajon mit tekintenek pofon erejűnek a finnugor elméletre nézve.

Miután leszűrjük a tajtékot, marad egyetlen dakota mondat: Onpár onpár lecsen topa, ami állítólag annyit tesz, hogy "kétszer kettő legyen négy" (ti. onpár = egy pár).

Lelki szemeim előtt megjelennek a finnugrista professzorok, amint önkívületi állapotban dühöngenek, hogy ez az egyetlen dakota mondat romba döntötte évtizedek alatt felépített, rendszerezett elméletüket. Zokogva borulnak egymás vállára, és máglyát raknak a Történeti Etimológiai Szótárból.

Attól tartok eme vízió megvalósulására még várni kell. De milyen frankó tudományos átírás ez az onpár és társai, nem? Spongyát rá! Gondoltam veszek egy dakota nyelvleckét, mielőtt e bejegyzés írásába fognék. Ebben az országban ez még jól jöhet.

Nos a dakoták nem voltak ennyire magabiztosak a rokonságban, így a számaikat se nagyon igyekeztek a magyarhoz igazítani. Mindenesetre lássuk azokat a számokat 1-től 5-ig, és a miheztartás végett mellette a finnugristák által a magyarhoz legközelebbállónak tartott mansi nyelven.

SzámDakotáulMagyarulMansiul
1Wanz'i egyakʷa
2Nunpa kettőkitiɣ
3Yamni háromχūrəm (~húröm)
4Topanégyńila
5Zaptanötat

Bár ezzel a listával nem célunk bizonyítani semmit, inkább csak az első hozzászóló kedvéért hasonlítottuk össze ezt a pár szót. Ő ezt írta:
Mindig örömmel tölt el látni a 100% Fingarikumok erőtlen próbálkozásait ahol az összes érvük az idióta, röhejes, majom és agyatlan szavakból áll. :))
Ami azt illeti jó ezt hallani 3 szóval vagdalózó dakota rokonítás kapcsán.

2009. december 2., szerda

Our English is very POPÓ!


Herczog Edit Európai Parlament képviselőnőnk egy remek poénnal szórakoztatta a napokban politikustársait. Saját bevallása szerint ez egy magyar idézet, de nekünk gyanús, hogy a majom nem egy őshonos magyar állat, így valami olyan könyvből idézhette, amit egy majom lakta területen beszélt nyelvből fordítottak le magyarra. Az ominózus mondat így hangzott. "if the monkey goes up to the tree, it is better seen how red is his popó." Ami, ha hűen akarjuk visszaadni, kb. annyit jelent, hogy "ha a majom felmegy a fára, jobban látszik milyen vörös az asse".

Az csak egy dolog, hogy megint lejárattuk magunkat egész Európa előtt. De le kellene már vonni a tanulságot: Hahó! NEM TUDUNK ANGOLUL!
Igaz nem is kötelező tudni (most nem olyan időket élünk). De akkor minek erőltetni?! Főleg ha valaki EP képviselő, és joga van a saját anyanyelvén beszélni. Azért vannak a szinkrontolmácsok, hogy lefordítsák, amit mond.

Szóval ez egy nagy tévhit, hogy tudunk angolul. Nem szeretek ilyet mondani, mert így is elég gátlásosak a magyar nyelvtanulók, de ez nem is elsősorban nekik szól, hanem a tanáraiknak.
Aki tanult már angolt pár évet, az gondoljon bele hányszor hallotta tanárai szájából, hogy az az i, nem a mi i-nk, vagy az az e, nem ez az e. Soroljam fel hány hang nem ugyanaz? Könnyebb lenne számbavenni azt ami igen.
Mi a különbség kiejtésben a bed és a bad között? Csak poénból írják másképp, nem? Vagy amit Gyurcsány Ferenc szájából is hallhattunk: Áj szink... én süllyedek. Hát mi is. Szégyenünkben. Think vs sink. A különböző írásmód csak hóbort, nem?

Lehetne még fokozni. De fölösleges. Mert ami Mr. Edit (höhö) száján kijött, már mindent felülmúl. Már nem szükséges rossz kiejtéssel kifordítani a szót a jelentéséből. Ha valamelyik szó nem jut eszünkbe, helyettesítsük csak nyugodtan egy magyar szóval! Nem számít, hogy szerencsétlen angol nem érti. Hátha ezáltal hamarabb megtanul ő magyarul, és minden megoldódik!

2009. április 8., szerda

A marslakók is magyarok


Oláh András UFO-kutató szerint az égi (marsi) és földi civilizáció alapját a magyarok jelentik. Csodálatos etimológiákat leplez le tényfeltáró munkájában. Megtudhatjuk például, hogy a magyarság ősi jelképe az oroszlán, azaz "orros lány" (!), ami sumér (szem-úr!) nyelven pont úgy van, hogy magaru, azaz magyar.

Persze csak azon a sumér nyelven, amit András bácsi talált ki magának. A mindenki más által ismert sumér nyelven az oroszlánt a következő szavak jelentik: piriĝ, ug, urgula, urmah, urnim.


A sumér oroszlán

A fentihez hasonló eredeztetések mellett Oláh úr az alábbihoz hasonló képekkel igyekszik bebizonyítani állítását:


Felvétel a Mars felszínéről

Majd miután hangot adott kételyének, hogy ez a néhány folt természetes képződményt reprezentálna - feltárja a foltok valódi jelentését:
Egy földi nő, egy szürke humanoid vállára hajtja fejét.
Amit javaslom tekintsünk inkább Rorschach-tesztnek, és szakértői elemezzék Oláh úr válaszát. Ha pedig megtudnak valamit, küldjék el nekünk.

További csodálatos etimológiák a cikkben:

Egyiptom: Égi-ta, ami - mint rögtön tudomásunkra hozza - "égi földet" jelent, noha célszerűbb lett volna a szó eredeti alakjából kiindulni, ami
Hat-ka-Ptah (ḥwt-k3-ptḥ), és ami egyiptomi nyelven annyit tesz: Ptah lelkének otthona.

Kairó: Kő-író. Igaz a várost alapító arabok erről mit sem tudnak, így ők csak القاهرة - Al-Qáhira, A Leigázó néven ismerik. Ennyi erővel görög település is lehetne, mivel a kairó (καιρό) szó görögül időt jelent. Sőt, akkor már Szatmár is lehet nagy román falu (Satu mare románul nagy falut jelent). Ez utóbbi legalább félig igaz is.

Irokéz: Író-kéz. Kár, hogy ezt a szót a franciák találták ki (iroquois), az indiánok a szövetségüket Haudenosaunee-nek
/hɔdɛnəˈʃɔːni/ nevezték.

Zeusz: az-ős. Pedig Zeusz valójában Theos (θεόσ), azaz Isten, mint a teológia (istenértekezés, azaz hittan) szavunkban.

Persze egy percig sem feltételeztem, hogy buta megjegyzéseim megingathatnák Oláh úr elméletét, hiszen az köztudottan sokkal szilárdabb alapokon áll.
Nem is szükséges magyarázatba bocsátkoznunk, hiszen magától értődő az állítás, sőt le is leplezték már az összefüggést korábban, hogy a Földön két intelligens faj létezik: emberek és magyarok (Isaac Asimov szerint), mely utóbbinak Oláh András UFO-kutató is kétségkívül jeles képviselője.

2009. március 19., csütörtök

Mi van a cél -ból élet?


Ha kíváncsi ehhez hasonló magvas kérdések válaszára Raeltől személyesen, akkor érdemes ellátogatnia a következő weboldalra: http://hu.rael.org/rael_content/index.php
Ez a Raelian mozgalom honlapja.
Hogy mi az a Raelian mozgalom?
Válaszoljanak erre inkább ők:

"Értelmes Tervez részére Ateista"
De ki az a Rael?
Na jó, nem fárasztom többet az olvasót a raeli megfogalmazással, inkább megpróbálom lefordítani:
Énekes és dalszerző, autóversenyző, és mellesleg Isten küldötte.

Talán jobb lett volna, ha megkéri Istent, hogy fordítsa le Ő inkább a személyes bemutatkozását. De így se rossz. Mi értjük a tréfát!

2009. február 7., szombat

Fókuszban Kína


A Max Planck Kutatóintézet magazinjának főtémájául ezúttal Kínát választotta. Ennek megfelelően úgy gondolták stílszerű lenne a borítót egy klasszikus kínai verssel illusztrálni. A megfelelő szöveg kiválasztásánál konzultáltak egy német szinológussal (kína-szakértő) is, aki megállapította, hogy a szóbanforgó szöveg klasszikus kínai karakterekkel íródott ehhez illő témáról. Ennek hozzávetőleges fordítása a következő:

Magas honoráriummal matinék meghosszabbított sorozatára tisztelettel meghívtuk

KK-t és Jiamei-t rendezőknek, akik személyesen fognak jádekőre emlékeztető hölgyeket vezetni a fiatalság forrásába,

Északi szépségek, akik előkelően elegáns és vonzó arcvonásokkal bírnak,

Ifjú háziasszonyok olyan alakkal, mely lázba fogja hozni;

Elbűvölő és kacér bemutatójuk az elkövetkező napokban kezdődik.

2009. február 4., szerda

Barack

Alig titkolt kárörömmel tudatta dicsőséges médiánk Obama malőrjét, nevezetesen, hogy megint nem a megfelelő embert választotta.

"Elcsesztem." - hallom a tévében Obama lírai önvallomásának állítólagos idézetét. Gyanús volt. Megnézem az indexet, ott már egyenesen "Elkúrtam"-ként fordítják. Itt már nagyon gyanús volt. Kénytelen voltam megnézni mit is mondott Obama valójában, és rá kellett jönnöm, hogy itt leginkább egy dolgot kúrtak el: a fordítást.

Obama igazából ezt mondta: "I screwed up...", amit jó adag rosszindulat segítségével lehet csak "elkúrtam"-nak fordítani. Ám aki nélkülözi ezt a rosszindulatot, az inkább úgy fordítaná: "eltoltam". Azért, mert a nyelvnek rétegei és árnyalatai vannak. És ha Obama olyan vulgáris akart volna lenni, mint amilyen az index volt, akkor azt mondta volna, hogy "I fucked up", ami csakugyan a "fuck" = "kúrni" igéből származik, ellentétben a "screw up"-pal, ami a "screw" = "csavarni" igéből.

Van egy elég jó szótár a neten, amit a Magyar Tudományos Akadémia neve fémjelez, és ingyenesen használhatja bárki, aki amerikai elnöki beszédeket akar fordítani. Ha például a "screw up" ige jelentését szeretné valaki megtudni, akkor ezt találná: eltol, elügyetlenkedik. És ha azt gondolná, hogy a szótár csak szándékosan kerüli a vulgáris fordításokat, akkor vessen egy pillantást a következő szavakra is: elcsesz, elbasz, elkúr. Érdekes módon a "screw up" nem szerepel a fordítások között.

Ha már itt tartunk, a média jobban tenné inkább, ha elnöki nyilatkozatok (félre)fordítása helyett előbb megtanulná kiejteni az adott elnök nevét. Mert helyesen még egy hírolvasót sem hallottam kiejteni, hogy Barack Obama /bəˈrɑːk oʊˈbɑːmə/. Mert amit ők mondanak, az /bɒˈrɒk oˈbɒmɒ/. Vagy még szemléletesebben:

/bəˈrɑːk oʊˈbɑːmə/

/bɒˈrɒk oˈbɒmɒ/

A kiejtésük és a félrefordításuk már tényleg olyasvalami, amit "elkúrtak".

Én azt mondom, ha lúd, legyen kövér! Miért nem adják akkor meg a módját, és mondják azt, hogy Barack /bɒˈrɒtsk/ (mint a gyümölcs)? Ha csinálunk valamit, csináljuk normálisan, nem?

Egyébként érdemes szétnézni a nemzetközi híroldalakon, hogy ők, "nyugati példaképeink" hogyan írtak az ominózus nyilatkozatról. Az angolokat már megbeszéltük, most nézzünk még meg szúrópróba szerűen egy párat:

  • Franciák: "J'ai foiré" - "Melléfogtam."
  • Németek: "Ich habe das verpatzt" - "Elhibáztam."
  • Spanyolok: "Cometí un error" - "Hibát követtem el."
Sőt, íme egy bónusz keletről miheztartás végett:
  • Románok: "Am dat-o în bară" - "Elvétettem."
Úgy látszik mindenki tud kultúráltan fordítani, csak mi nem.



Frissítés:

2009. január 29., csütörtök

Mi a hiba a képen?


Aki játékos kedvében van, mielőtt tovább olvasna, a képre kattintva próbára teheti a szemfülességét.

A mellékelt ábra egy multimédiás német nyelvoktató program borítója. Szerintünk ezt rögtön multimédiás földrajzoktató programmal együtt kellene inkább árulni, melyben a felhasználó is próbára teheti tudását. Az eredménytáblán akár meg is előzhetné a borítótervezőt. Akinek bár két Németország (Kelet és Nyugat) is a rendelkezésére állt a vaktérképen, mégis sikerült Franciaországot megjelölnie.

Vagy talán ez egy burkolt utópia? Ezesetben a következő kép alkalmasabb hátterül szolgálhatott volna a borítónak:


2008. november 15., szombat

Merlin (Beta 0.1v)

Miután mindenki átrágta magát ezen a szerénynek nem mondható (de szerencsére rövid) szakmai önéletrajzon, csak úgy cikáznak is a magyarázatra szoruló konzekvenciák. Pl.: Mágus mindenkiből lehet, olyan mint Ő, a mester mindenképp. Továbbá elvesztünk. A társadalom minden rétegébe bekúszott már a hülyeség, a rendőrségtől kezdve az orvosokon át a politikusokig. Na ki szeretné ha a szívsebésze a kritikus pillanatban egy mestermágustól kérne tanácsot? Másik fontos kérdés, ami felvetődik, hogy vajon OKJ-s szakma e a boszorkány? Vagy valami magasabb minősítés kell hozzá, hogy külföldön is elismerjék? Van-e különbözeti vizsga?

Érdemes amúgy alaposan megfigyelni a fenti képet, magáról a Mesterről, valami olyasmi lehet mintha Szarumán és Vinetu közös gyermekét elcsapta volna egy hippibusz és ezért nem tudta befejezni a héber nyelvleckéit.

Nogay El: Ahogy az lenni szokott, most sem vádolhatjuk félénkséggel az alanyunkat. A héber betűkkel írott szövegből kiderül, hogy az írója nem mutat túl nagy kompetenciát a héber nyelvet és helyesírást illetően. Ennek ellenére bátran ír héber betűkkel a logójába. Héber betűkkel, de nem héber nyelven. Mit csináljunk, ha nem tud héberül... Most minek kérne meg valakit, aki tud, mikor a klientúrájának 99,99%-a úgyse fogja tudni elolvasni, hogy azt próbálta odaírni, hogy "Lui Padre Mestermágus, Budapest, Hungary"? Azt meg végképp nem tudnák megállapítani, hogy ezt is helytelenül tette. Minden egyes hangot nyomatékosítva. Moonlight society díjat adunk annak, a héber anyanyelvű embernek, aki az összes nyomatékosítással ki tudja olvasni a szöveget. Kb. olyan lehet ez nekik, mintha egy magyarnak azt kellene kiolvasnia, hogy "Mméssztérrmmágússz". Valójában ezt is írta. Bár nekünk sikerült megfejtenünk mit is akar mondani, ez nem az ő érdeme volt. Ezért csak gratulálni tudunk Lui Padréh Mésztérmágusnak (így is olvashatnánk, és lehetne belőle a mészégetők ura).

A mágia mindig megsegít - kivéve amikor héberül akarunk írni valamit

Brádör Lui, hadd ragadjuk meg az alkalmat, hogy a RC (Release Candidate) logód héber feliratához javaslatokat tegyünk: a mester אָדוֹן, שַׁלִּיט; מֻמְחֶה; מַסְטֶר; אָמָּן, és a mágus קוֹסֵם, מְכַשֵּׁף szavakra. Ezek kombinációja azonban legyen házifeladat. Ha viszont valóban mészteret akartál írni, akkor mi kérünk elnézést.

2008. október 23., csütörtök

Ateizmus - a láthatatlan vallás

A láthatatlan vallás az, aminek még a hívei se tudják, hogy hisznek. Mit is jelent az ateizmus? Az ἄθεος (atheos) görög szóból ered, ami maga is két részből áll, úgy mint a-theos. Az "a" ún. privatív alfa, ami a mögötte álló szó tagadását vagy hiányát kifejező toldalék. Eredetileg "n" volt, mint az an-alfabéta, un-believer, vagy не-верующий (kb. nye-berujuscsij) szóban. De kit érdekel.
A lényeg, hogy két jelentése van, és ez meg is nyilvánul az ateizmus megtestesüléseiben is. Kétféle ateista létezik tehát:
1. aki azt állítja, hogy nincs(enek) isten(ek),
2. aki nem merné állítani, h
ogy van(nak).
Vagy ha így jobban tetszik:
1. aki azt hiszi, hogy nincs(enek) isten(ek),
2. aki nem hiszi, hogy van(nak).
Mert minek állítana valaki olyat, amit maga sem hisz.
A második tisztességes fajta, szó se róla, nem is róla lesz szó. Az első viszont éppoly elvakult tud lenni, mint bizonyos hívők, akiket kritizál.

Ennek megnyilvánulásáról olvastunk a minap a szívlapáton. Egy ateizmust népszerűsítő reklámkampányról va
n szó, ami a londoni buszokat használja felületként, mint láthatjuk:

A felirat szó szerint azt jelenti: "Valószínűleg nincs Isten. Úgyhogy fejezd be az aggódást és élvezd az életed." Ennél aggasztóbb biztatást politikusok szájából is ritkán hallani.
Nos, a "valószínűleg" azt jelenti, hogy "ismereteink szerint nagy esély van rá, de nem biztos, hogy". Írjuk csak le újra a mondatot: "Ismereteink szerint nagy esély van rá, de nem biztos, hogy nincs Isten." vagy ha az egyenlet mindkét oldalát beszorozzuk -1-gyel: "Bár nem sok esélyt adunk neki, de elképzelhető, hogy van Isten."
"Úgyhogy fejezd be az aggódást és élvezd az életed."

Hát kösz. Most biztos mindenkit megnyugtattatok.

Egyrészt milyen ateista az, aki nem látott még hívőt?! Talán a hívők élete csak aggodalmakból áll? Se szeri se száma az olyan hívőknek, akik jól meg vannak a hitükkel, és abban találnak nyugalmat. Sőt! Őket éppen az a gondolat töltené el nyugtalansággal, hogy nincs Isten.
Másrészt kit nyugtat meg a gondolat, hogy a reklámhadjáratokat indító vezérateisták sem zárják ki annak lehetőségét, hogy tévednek?

Ezért a vélekedésért kellene változtatnia a megszólított aggodalmaskodónak az életszemléletén? Az aggodalmaskodó sajátossága a pesszimista hozzáállás, hogy mindenben a rosszat látja meg. Ezzel akarják meggyőzni, amiben ő rögtön kiszúrja a bizonytalanságot? Mit szólnánk utasként egy repülőn, ha bemondaná a pilóta:
"Kedves utasaink! Önök valószínűleg épségben célbaérnek ma járatunkkal." Több se kellene, hogy magunkban így folytassuk a mondatot: "MERT ELKÉPZELHETŐ, HOGY LEZUHANUNK A RETEKBE, ÉS MIND MEGHALUNK!"
Mi lenne az eredménye? A korábban aggodalmaskodó utasok megnyugodnának? Vagy inkább arra gondolnának, hogy
"a pilóta miért nem volt biztos a dolgában? Lehet, hogy tud valami új biztonsági kockázatot, amit mi nem?", majd kitörne a pánik?

Itt sincs másról szó.
"(Kedves vétkes hitetlenjeink!) Valószínűleg nincs Isten." továbbgondolva: "DE HA VAN, NAGYON RÁFÁZNAK!".
Kösz szépen! Ezért kár volt a pénzért.

Már nincs is rá szükség, hogy egy hívő azt kezdje el ecsetelni, hogy logikailag lehetetlen végtelen halmazra bebizonyítani, hogy egy adott dolog nem eleme. Magyarul: a végtelen világegyetemünkben logikailag nem zárható ki egy isten léte. Mert eddig el se jutottak a lelkes kampányoló ateisták. Ha eljutottak volna, még mindig hivatkozhatnának a hívők arra rossz hasonlattal, hogy nem zárható ki, hogy az óceánban van a Leviatán (לִוְיָתָן), amíg ki nem merted egy gyűszűvel az összes vizet belőle, és át nem vizsgáltad a meder minden gyűszűnyi területét. Ha meg az óceánod végtelen, akkor
egyáltalán nem.

Úgyhogy továbbra is mindenki hitbéli meggyőződése marad, hogy elfogadja-e az Isten(ek) létezését, vagy sem. Az említett lelkes újateisták pedig már el is ismerték, hogy ők is csak hívők, istenhívők, csupán az előjelük más.

Csakhogy a láthatatlan vallásnak a híve is láthatatlan, így attól tartok továbbra sem fogják felismerni ezt az igazságot, mely ellenségeikkel összeköti őket.

2008. augusztus 14., csütörtök

Sose bízz a fordítógépben!

Ez a remek felvétel bejárta már az egész internetet. Általában azzal a kommentárral, hogy micsoda frappáns fordítása a "Translate server error" az "Étkezde" jelentésű kínai feliratnak.

A dolog még ennél is mókásabb, ha rekonstruáljuk a történteket. Miként eshetett meg ez a malőr? Ez nem igazi félrefordítás, mivel ha egy elektromos szótárba bedobjuk a 餐 (can1) karaktert, azt a jelentést adja vissza, hogy étel, ebéd, enni. Míg az egyszerűsített kínai 厅 (ting1) jelentése terem, iroda lenne. Így ha mindennek az első előfordulását nézték volna, akkor is "Foodhall" (ételterem) lett volna az eredmény, ami még mindig sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a "Translate server error".

Csakhogy az éppen használt elektromos szótár, vagy fordítógép csütörtököt mondott, és fordítás helyett lelkének bánatát írta ki: "Translate server error". Azt is rosszul. "Translation server error"-t kellett volna, mert az azt jelentené, hogy "Fordítás kiszolgáló hiba", ami viszont arra vonatkozik, hogy a szótár, vagy fordítógép valamilyen oknál fogva nem volt képes a központi aggyal kommunikálni. Így viszont azt jelenti, hogy "Fordíts kiszolgáló hibát!".
Most?!
Nem ér rá majd ha visszafelé jövök?
Ennék előbb valamit, de vajon hol...

Beírod, hogy étkezde, a gép kiírja, hogy hiba, te meg már festheted is a cégtáblát. Ilyen egyszerű!

A dolog további iróniája, hogy a 餐廳 vagy egyszerűsítve 餐厅 szó eleve jövevényszó a kínaiban. Ez már akkor is látszik, ha pinyin átírásban írjuk le: cāntīng, amit kb. úgy kell kiejteni, hogy "kantin". Ismerős? Most szólok, hogy ez nem bizonyítja a kínai-magyar nyelvrokonságot! Az angoloknak is az lett volna. Meg a németeknek, a franciáknak, az olaszoknak, stb.
Ha fonetikusan kiírják nagyobb sikert érnek el, mint ködös "Translate server error" üzenettel. Szóval a kínaiak egyúttal saját írásuk áldozatai is lettek.

Legyünk hát résen, ha egy idegen szót próbálunk le(vissza?)fordítani egy idegen nyelvre!

2008. augusztus 12., kedd

Jézus, szeretet és Lea

A nagy nyári szöcskenyájakat tikkasztó hőségben, amikor mindenki az olimpiával van elfoglalva, hogy még afölött is elsiklik a figyelem, hogy az oroszok lerohannak Grúziába békét fenntartani, mire a grúzok hálából pirított tücsköt (de talán tikkadt szöcskét is) pöckölnek Pekingben az orosz tudósítók gallérjába (14:30), jól esik megemlékezni azokról is, akiket igazán szeretünk, még annál is jobban, mint hogy lemondjunk a finom, ropogós ízeltlábúakról a kedvükért, Jézusról és Leáról.

Jézust mifelénk illik ismerni, a később bemutatásra kerülő Leáról viszont mi is csak annyit tudunk, hogy valaki annyira szereti, hogy még a nevét is képes lett volna magára tetováltatni. Ám mégsem volt képes. Majd látni fogjuk miért.

Mert ha egy ember úgy szeret valakit, hogy még a nevét is a bőrére tetováltatná, az nem árt ha kicsit több figyelmet szentel ennek az érzelemkitörésnek, nehogy úgy járjon, mint a következő áldozatok:

"Az én szeretetem mindnyájatokkal a Krisztus Jézusban!" I. Kor. 16:24 máshol 23. Legalábbis ezt szerette volna mondani ez a lelkes fiatal azzal, hogy arámi betűket tetováltat a hátára. Igazán kedves tőle. Ám ne feledje szeretetét kiterjeszteni a tetoválóra sem, mikor rájön, hogy az a betűket abszolút helytelenül, nem a szóban elfoglalt helyükhöz illő alakban égette belé.
Így van ez mikor egy nyelvben egy betűnek akár négyféle alakja is lehet attól függően, hogy a szó elején, közepén, végén, vagy elszigetelten áll.
Erről már ugyan volt szó a blogunkban Jaclyn csodálatos tippjeinek koronájaként, de közel sem vagyunk meggyőződve arról, hogy ez elég hangsúlyt kapott, úgyhogy most bemutatjuk mi a különbség helyes és helytelen arámi illetve arab írás között (piros a helytelen):
Hogy miként lesz mégis a pirosból fehér? Itt egy jó tipp. Érdemes egy kicsit tanulmányozni, mert mint látjuk még a böngészőjében sem bízhat az ember (az arámi idézet valóban az arámi "Bibliából", a Pesittából lett kimásolva, csak épp a használt program elfelejtette összekötni a betűket).

Nagyobb szerencsénk van a kínai betűkkel, mert azokat nem képes kettétörni még a böngésző sem. Így ha helytelenül szeretnénk magunkra tetováltatni, kénytelenek vagyunk saját kezűleg tükrözve vagy széttördelve elrontani.

Vannak akik ettől sem riadnak vissza:

Szeretet, Isten, Család, azaz "Szeresd Istent, akár a családod". Ja, és a tetoválót, amiért a szeretet 愛 és a család 族 szavakat volt kedves tükrözni.

利 Ennek a szerencsésnek (már az is lehetne feladvány, hogy melyik testrészét láthatjuk a képen) pedig sikerült két kínai karakterből hármat csinálnia abbéli igyekezetében, hogy Leát (Li3 ya1) bőrén megörökítse. Minden elismerésünk! Erre még egy böngésző se képes. A két karaktert a bekezdés elején és végén mutatjuk be, ezzel szemléltetve hol kellett volna elválasztani a szót ahhoz, hogy értelmes maradjon. 娅

Köszönet Steve Caruso-nak és Tian-nak a tippekért!

2008. augusztus 7., csütörtök

Az egyiptomi és az eredeti magyar ábécé azonosságáról


Nem találtam alkalmasabb címet a bejegyzésnek, mint amit Varga Csaba, a tisztes két kiadást megélt JEL JEL JEL című írástörténelemmel foglalkozó könyv szerzője adott cikkének. Ebben a nagyszerű írásban a szerző figyelemre méltó érveléssel bebizonyítja, hogy az egyiptomi Démotikus írás és a "szkíta-hun-székely-magyar" írás "egy és ugyanaz".
Igazán lehengerlő maga a bizonyítás, bár be kell vallanom nem kis fejtörést okozott nekünk az, hogy milyen féltve őrzött, titkos forrásból tett szert Varga úr a Démotikus írás jelkészletére? A választ nem találtuk meg, ha valaki tudja, írja meg.
A probléma, amit nem sikerült megoldanunk, a legjobban a következő két képpel szemléltethető:


1. Az egyiptomi démotikus ábécé Varga Csaba szerint

2. Az egyiptomi démotikus ábécé mindenki más szerint

Mint láthatjuk a fenti képen, amely a Rosetta-kőn látható írást mutatja, és az egyenként kigyűjtött betűkön, a feltárt leletek egészen más démotikus írásról árulkodnak, mint amiről Varga úr oly sikeresen bebizonyítja, hogy magyar.

Nem arról van szó, hogy mi nem örülnénk neki, ha a hieroglifákból egyből a székely rovásírás fejlődött volna ki minden más írást megelőzve. Vagy hogy ne töltene el büszkeséggel bennünket, ha a démotikus írás valójában magyar lenne. De valahogy jobban esne, ha az igazi démotikus írásról derülne ki mindez. Mert a Varga Csaba-féle démotikus írás kevésbé híres. Még az egyiptomi írnokok se ismerték. Sajnos. Így a sok fennmaradt papirusz alapján készült démotikus szótárban sem vesszük nagy hasznát...

Már csak egy intelmünk lenne a jövő démotikus írás rajongói számára: Legyenek óvatosak a démotikus írás tetoválásokkal, különösen ha Varga Csaba prezentálja őket!

2008. augusztus 4., hétfő

Kik beszélik a mi nyelvünket? 3. rész

Az előző két részben egy-egy találomra kiválasztott példával szemléltettük, hogy sem a képzetlen, bár lelkes, sem az iskolázott, bár alkalmasint túl lusta réteg nem könyvelhet el magának különösebb sikereket az egymással való kommunikáció terén. Akárhogy próbálnak idomulni a befogadó fél színvonalához, valahogy mégsem sikerül megértetni magukat. A kívánt közlendő a legtöbb esetben nem jut el a célközönség tudatáig. Mi másban kereshetnénk ennek legfőbb okát, mint a nyelvben magában? Akik nem értenek meg mást, sem egymást, azok nem beszélik egymás nyelvét, nem beszélik a mi nyelvünket. Ám ha mi nem beszéljük a saját nyelvünket, akkor mégis ki beszéli a mi nyelvünket?

A tudomány és ismeretterjesztés jegyében végre lerántjuk a leplet e széles népréteget foglalkoztató, rendkívül izgalmas kérdésről, és egyúttal nem habozunk határozottan állást foglalni e kényes témában.
A mi nyelvünket a finnek beszélik. Na nem minden finn, egész pontosan csak kb. 30-70000 ember, akik Svédország északi részén élnek, nagyjából Norrbotten megye területén a Tornio (Torne) folyó völgyében.
Erre pedig minden kétséget kizáró, perdöntő bizonyíték, amit mindegyikük a kezdetektől fogva tud, hogy az ő nyelvük, a mi nyelvünk. Mert az ő nyelvük a Meänkieli, ami szó szerint azt jelenti: "A mi nyelvünk".

Meänkieli = A mi nyelvünk!

2008. augusztus 3., vasárnap

Kik beszélik a mi nyelvünket? 2. rész

Az előző részben bemutattunk egy példát arra, hogy a szakmailag képzetlen, önjelölt nyelvészek miként rugaszkodnak el a valóságtól abbéli igyekezetükben, hogy nézetüket a lehető legtudományosabb és szakszerbűbb módon előadják.

Most az ellenkezőjéről fogunk beszámolni. Egy elismert tudós férfi könyvkritikájában fellelhető csúsztatásokról, tudóshoz nem méltó övön aluli ütésekről lesz szó.

Talán még emlékszünk rá, hogy egy nemzetközileg elismert olasz nyelvész, Mario Alinei magyar-etruszk nyelvrokonság elméletéről szóló könyve magyar fordításban, Ősi kapocs címmel hazánkban is megjelent. Erről mondott kritikát Dr. Szilágyi János György etruszkológus a rádióban és az Élet és irodalom nevű folyóirat hasábjain. Ez utóbbit fogjuk párhuzamba állítani Alinei eddig publikálatlan válaszával.

Alinei:

„...nagy érdeklődéssel fogadtam, mikor megtudtam, hogy kritikát mondott (ti. Szilágyi) a könyvemről egy rádióbeszélgetésben. Sajnos a beszélgetésről készült felvételt nem sikerült megszereznem. Ám a remény újból feléledt bennem, mikor ismét Florence-ben azt a hírt kaptam, hogy a magyar Élet és irodalom hetilapban kritikát jelentetett meg a könyvemről.

Csakhogy mélységesen csalódtam, mikor elolvastam. Hovatovább még ennél is csalódottabb voltam, miután elküldtem a válaszomat ugyanennek a folyóiratnak azzal a kéréssel, hogy közöljék le, és néhány nap hiábavaló várakozás után rá kellett jönnöm, hogy nem csupán nem áll szándékukban megjelentetni, hanem még arra sem veszik a fáradtságot, hogy egy udvarias válaszban megindokolják döntésüket. A hallgatás általában azoknak a fegyvere, akiknek nincsenek érveik, ám sértően is tudják használni azok, akik hatalmi helyzetben vannak.

Ennélfogva két különböző eseményre szeretnék itt reagálni: 1. a goromba, civilizálatlan, sőt önkényeskedő viselkedés egy kollégától és egy újság szerkesztőjétől, 2. kollégám kritikájának csaknem szánalmas értelmetlensége.

Míg az elsőhöz nem szükséges további kommentár, mivel a civilizálatlan és az önkényeskedő viselkedés önmagáért beszél, a másodikat illetően meg szeretném indokolni a szavaimat, hiszen nem túl gyakran fordul elő, hogy egy tudós a „szánalmasan értelmetlen” szavakat használja egy kollégájának írására.”

Szilágyi:

(1) „...tudja (ti. Alinei), a nyelvészeti érvek önmagukban nem elegendők tételének igazolására, az utolsó mintegy ötven oldalon a régészethez fordul segítségért...”

Alinei:

„...a kollégám még az oldalakat sem képes összeszámolni. Kijelenti, hogy az 500-oldalas könyvemből csupán 50-et szenteltem az archeológiának. Nem igaz: az oldalak száma közel 90, a 393. oldaltól a 482-ig.”

Szilágyi:

(2) „...Hugh Hencken amerikai professzor 1968-ban megjelent könyvére mint az egyetlen őt igazoló komoly szakmunkára támaszkodva fejti ki, hogy az etruszk-magyarok a Kárpát-medencéből érkeztek a bronzkor végén Itáliába.”

Alinei:

„Nem igaz: még az etruszk könyvem korlátozott bibliográfiájában is számos referencia található, ami ellentmond neki. Hovatovább a könyvemben világosan elmagyaráztam, hogy az Etruszk-magyar tézisem az Őskőkori kontinuitás elméleten (Paleolithic Continuity Theory) alapul, amelyet 2000 oldalas, két kötetes könyvben mutattam be, amely az Il Mulino kiadó gondozásában jelent meg Bolognában 1996-ban és 2000-ben, és amelynek címe Le origini delle lingue d’Europa I: La Teoria della Continuità, II: Continuità dal Mesolitico all’età del Ferro nelle principali aree etnolinguistiche europee. Az európai archeológia témakörében mindkét kötet egy több mint 1000 címből álló bibliográfián alapul.”

Szilágyi:

(3) „Az eredeti olasz kiadás címe, amely a könyv tartalmát is megadja, szerényebb: Az etruszk nyelv: a magyar nyelv archaikus formája (Etrusco: Una forma arcaica di Ungherese).”

„A könyv tudományos hitelességének szintjéről már a borítólap tanúskodik, rajta egy feliratos sírtáblával; a felirat azonban nem etruszk, hanem az oszk-szabell nyelvek közé tartozó dél-picenumi nyelven íródott, amely semmiféle kapcsolatban nem áll az etruszkkal...”

Alinei:

„Egyetértek. Ezekhez az észrevételekhez igazából hozzá szeretném tenni egy sajátomat is, nevezetesen, hogy az olasz könyvem szövegének összes bibliográfiai hivatkozását eltávolította a kiadó, abbéli igyekezetében, – amint azt legutóbbi látogatásom alkalmával nekem elmagyarázta – hogy a könyvem népszerűbbé tegye. Mindazonáltal ezeket az észrevételeket inkább a kiadónak kellene címezni, és nem nekem, különösen mivel tudtommal egyetlen európai országban sincs törvény, amely arra kötelezné a kiadókat, hogy engedélyt kérjenek a szerzőtől az ilyen részletekről hozott döntéseiket illetően.”

Szilágyi:

(4) „...a Kiss Dénes költő által jegyzett magyar utószó egy mondata két kérdés feltevését igényli (...) milyen és melyik az a tudomány, amelyben Gombocz Zoltán csak "tudós" lehet, idézőjelben, és kik azok a mi, akik közé nem fér be Gombocz Zoltán? (...) Nem került volna kezébe az Alinei által is az egekig magasztalt (bár meghamisítva idézett) Pallottino 1980-ban magyarul is megjelent könyve az etruszkológiáról, a máig mérvadó szakmunka. Elmulasztotta volna megtekinteni a Szépművészeti Múzeumban 1989-ben rendezett nagy etruszk kiállítást, amelynek egyik tárlójában az etruszk feliratok gazdag mutatványa volt látható, és amelyhez Az etruszkok világa címen terjedelmes magyar nyelvű kísérőkötet jelent meg? Vagy nem járt mostanában a Szépművészeti Múzeumban, amelynek egy évtizede megnyitott antik kiállításán gazdag etruszk anyagot élvezhetett volna, közte feliratokat is?”

Nogay El:

Ezt már én sem bírom ki szó nélkül. Alinei válasza előtt felhívnám a figyelmet két, a sorok között lapuló üzenetre. Az egyik, ami nem áll messze attól, hogy az aljas húzás kategóriába soroljuk. Egy foghegyről odavetett megjegyzés arról, hogy Alinei csalt. Ez lenne a legalkalmasabb módja, hogy ilyen kényes kérdést megbeszéljünk? Ha le kellene fordítani hétköznapi nyelvre, ez azt jelentené, hogy „jobb ha kussolsz, mert rajtakaptunk!”. Ám nekünk, a pórnépnek nem árulta el, hogy min, nehogy esetleg le tudjuk ellenőrizni. Különben is mit akarnánk mi kutakodni a nagyok területén?!

A másik dolog egy csúsztatás, ami talán sok embernek nem tűnne fel, de ezért vagyunk, hogy segítsünk. Akkor nézzük csak meg alaposan azt az első pillantásra gazdagnak tűnő listát!

  1. A híres olasz tudós megnevezetlen műve, ami közel 30 évvel ezelőtt magyarul is megjelent. A tudós 13 éve nincs az élők sorában.

  2. A csaknem 10 évvel később megrendezésre került etruszk kiállítás a kísérőkötetével 19 évvel ezelőtti munka.

  3. Egy több mint 10 éve megnyitott antik kiállítás, melynek van etruszk része is.

Láthatjuk tehát, hogy események nagyjából 10 évenként történnek a magyar etruszkológiában. Így nem sok reményt fűzhetek ahhoz, hogy hátralévő életem során ennél többet fogok látni belőlük.

Alinei:

„Bár Kiss Dénes ismert költő, valamint lelkes és szenvedélyes személyiség, mégsem tudós, továbbá önmagát költőnek nevezte meg, és nem tudósnak. Ettől függetlenül amikor azt állítja, hogy Magyarországon nincsen etruszkológia, véleményem szerint meglehetősen igaza van. A kiállítások és a fordítások – még akkor is, ha olyan fontosak, és dicséretre méltóak, mint a Dr. Szilágyi által említettek – ismeretterjesztő jellegűek, de nem formáló erejűek. Legalábbis nem elég formáló erejűek ahhoz, hogy tartós és rendszeres módon történő kutatásokat aktiváljanak.”

Szilágyi:

(5) „Alinei professzor elmélete a - nézetével ellentétben - megfejtetlen etruszk és a magyar nyelv rokonságáról nem új. Már az 1870-es években felmerült, és 1913-ban egy francia tudós, Jules Martha ötszázlapos könyvet írt bebizonyítására.”

A cikkben az egyetlen valóban etruszkológiával kapcsolatos bekezdés ezekkel a szavakkal kezdődik. Ám mivel mind a maradék 5 mondata Jules Martha munkáját méltatja, nem tartom szükségesnek idézni. Ezen kívül hiába keresnénk a közvetlenül Alinei új elméletére vonatkozó kritikát, mivel, ahogy azt Szilágyi úr írja: „A könyv érdemi méltatását ezzel le is lehet zárni...”.

Alinei:

„...ebben az összehasonlításban Dr. Szilágyi nem mutat túl sok filológiai kompetenciát: először is világosan kifejeztem a saját radikálisan negatív véleményem Martha elméletéről a könyvem magyar fordításának 30. és 265-266. oldalán. Másodszor Martha művészettörténész professzor volt és nem nyelvész. Harmadszor és ami még fontosabb, hogy az elmélete nem a magyarral hozta összefüggésbe az etruszkot, hanem a finnel, és amelynek következményeként csaknem állandóan és kaotikusan finn és/vagy finnugor „gyököket” használt az etruszk összehasonlításaihoz, amely csak fantázia-etimológiákat és értelmetlen fordításokat eredményezett.”

„Ez tehát minden, ami mondanivalója van Dr. Szilágyinak a könyvemről. Noha magyar és nemzetközi olvasóim nehezen hihetőnek fogják találni, hogy amit a tudomány eme embere „kritikának” nevez, a következő öt pontból áll:

  1. Nem megfelelő borító.

  2. A (hibásan összeadott) oldalak száma.

  3. Téves információk a forrásaimat illetően.

  4. Valami, amit valaki más írt.

  5. Alaptalan – mivel semmilyen érvvel alá nem támasztott – összehasonlítás egy másik elmélettel.

Ez tehát az, ami miatt őszintén megerősíthetem, hogy Dr. Szilágyi kritikája szánalmasan értelmetlen.”

„Nem lehet az, hogy Dr. Szilágyi egyszerűen csak nem olvasta még el a könyvem? Hogy csupán átlapozta, a borítót nevetségesnek találta, a magyar költő jelenlétét, aki kritizálni merte az Akadémiát, felháborítónak, majd lehetetlennek feltételezte az elméletet, és a föld felé fordította hüvelykujját? Emberi viselkedés volna. De nem tudóshoz méltó. Ha ez Dr. Szilágyi állásfoglalása, akkor ez nem más, mint amit a tudomány „vak előítéletnek” vagy „elfogultságnak” nevez.”

Alinei kiválóan összefoglalta a témát, és mi csak egyetérthetünk vele. Nem, itt nem arról van szó, hogy az etruszk-magyar nyelvrokonság mellett foglalunk állást, vagy vitatjuk azt. Még csak el se jutottunk arra a szintre! Még kulturált, tárgyilagos hangnemben sem sikerült megszólalnunk. Egyetlen dolgot sikerült csak: ismét lejáratni magunkat a nemzetközi tudományos életben.

Csodálkozhatunk-e ezek után azon, hogy tudományos ranggal nem rendelkező, képzetlen de lelkes amatőrök hasonló tudománytalan eszmefuttatásra, sőt akár gátlástalan személyeskedésre vetemednek?!

2008. augusztus 1., péntek

Kik beszélik a mi nyelvünket? 1. rész

A magyar nyelv eredetéről szóló vitákat illetően igazán nem panaszkodhatunk arra, hogy az ellentétes álláspontok képviselői nem tesznek meg mindent azért, hogy megértessék egymással nézeteiket. Ez leginkább abban érhető tetten, hogy a dilettáns, önjelölt nyelvészek megpróbálnak minél tudományosabban és szakszerűen fogalmazni, míg tanult kollégáik nem ritkán tárgyilagosságukat feledve, lekezelő hangnemmel vagy akár gorombaságokkal igyekeznek bírálóik tudomására hozni, hogy tévednek.
Nemrég véletlenül felfedeztem Varga Géza részletekbe menő cikkét, melynek címe: A FÖLD SZÓ JELE ÉS ETIMOLÓGIÁJA (kiemelés a szerzőtől). Nem úszhatjuk meg idézet nélkül:
A finnugrista nyelvészek szerint a magyar föld szó a német feld-ből származik, a föld szójeléről pedig mit sem tudnak. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba.
Valóban ideje. Bár kényelmes lenne a magyar föld szót a német feld-hez hasonlítani (még kényelmesebb lenne az ónorvég føld /föld/ szóhoz hasonlítani), tudtommal a finnugor nyelvészek nem tesznek ilyet. Komolyan! A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, aminek általános lektora Bárczi Géza, a finnugor nyelvészet nagy alakja volt, legalábbis ezt írja a föld szócikkben:
Német, valamint indoiráni származtatása hang- és jelentéstani szempontból szintén elfogadhatatlan.
Na most akkor Varga Géza ki ellen is harcol oly bőszen? Ha tudja, írja meg nekünk.
Ebből a sikeres alapfeltevésből kiindulva hamar eljuthatunk a székely rovásírás F-betűjének (ld. fönt) kínai jellel (lent) való rokonításához.
田
Ami a kínai "föld" szójel a szerző szerint. Ám, hogy stílusos legyek ez így, ebben a formában nem igaz. Ez a jel csak annyira jelent földet, amennyire a német feld. Valójában mindkettő inkább mezőt, szántóföldet jelent. A jel tulajdonképpen egy szántóföld képe felülnézetből, öntözőcsatornákkal. Ha földgolyóról, anyaföldről vagy termőföldről van szó, nem ezt használják. A németnek és a kínainak is megvan rá a külön szava/jele (pl. 土 - Erde, Grund, Land).

De nem is ez a lényeg, hanem amire a cikkíró eképpen tér ki:

Ellene vethetné valaki ennek a következtetésnek azt, hogy ezek a jelek véletlenül is hasonlíthatnak egymáshoz. Az effajta ellenvetések azonban megalapozatlanok. Mivel ezek a jelek bonyolultak, az elvégzett valószínűségszámítás eredménye szerint a genetikusan összefüggő jelek közé tartoznak.

Bonyolultak?! Kinek? Ezt a jelet a kínaiak 5 vonallal írják le (Hogy hogyan? Csalnak!). Mi a sajátunkat 4-gyel (kétszer annyit csalunk). Nem szeretem a számokat, de vannak olyan karakterek, amelyek leírásához 30-nál is több vonal szükséges. Ha bonyolultat szeretnénk látni, akkor itt van ez 龘 36 vonallal. Ha csak minden vonalszámhoz egyetlen karakter tartozna, akkor is nyilvánvaló volna, hogy valamivel több a szóban forgónál bonyolultabb karakter van, mint egyszerűbb. (Ha valaki mégis a számokat szeretné ebben a statisztikában talál belőlük rengeteget.)

Na jó, hagyjuk már! Mi ehhez úgy látszik nem értünk. Miért nem csesztetjük kicsit a másik oldalt?
Ha csak ez kell... De erről majd legközelebb, mert még teleírom itt a képernyőt.

2008. július 24., csütörtök

Az azeri műveltség felvirágozása

Miközben jó szokásunk szerint a Vikipediya-n böngésztünk, rábukkantunk az azerbajdzsáni általános műveltség felvirágozásának előszelére. Bámulatos ez a páratlan részletességgel kidolgozott szócikk. Ehhez foghatóval ritkán találkozhatunk a Wikipédián. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy ha ehhez hasonló szócikkeket fognak gyártani az azerbajdzsániak, akkor hamarosan az általános műveltség ugrásszerű növekedése lesz tapasztalható.

Bár nem kell hozzá felsőfokú azeri nyelvvizsga, hogy ezt a szócikket lefordítsuk, mi mégis megtesszük, hátha valaki még nem jött volna rá (hogy a teljes szócikket látja):
Cseh nyelv

Cseh nyelv (Čeština Çeztina). Egy nyelv.

2008. július 16., szerda

Egy bolond százat csinál


Ígéretünkhöz hűen most ismét a tetoválásokról lesz szó. Ha valaki felismerné, igen, Beckham alkarjával nyitunk, aztán jöhet a száz hülye.

A felső szöveg héber nyelvű a Bibliából: "Én a kedvesemé vagyok, s ő az enyém - a liliomok között legeltet." Énekek éneke, 6:3, Szent István Társulat fordítása.
Ez eddig rendben is lenne. Ha liliomok közt legelteti, hát legeltesse. Nem vagyunk semmi jónak az elrontói. Csak legelés közben nehogy eltiporja valamelyiket!
A probléma viszont igazán ott kezdődik, hogy a kedvese férfi.
Nem, nincs szó félreértésről, a héberben a főneveknek is van neme, és a kedvesem szó (דֹּודִ֥י - dodí) hímnemű. Hogy honnan tudna a "fél zsidó" Beckham héberül? Mit tudom én! De hogy angolul se tudjon?! Valahogy csak megtalálták ezt az idézetet! A férfi az angolban is férfi ("I am his..."). Csak el kellett volna olvasni az egész könyvet. Magyarul 5 oldal. Angolul se lehet sokkal hosszabb. És máris kiderült volna, hogy töke van a menyasszonynak (2:16).

Talán éppen emiatt varratta alá azt a cifra szót, amiről a laikusok úgy tartják, hogy a felesége keresztneve.

Mi viszont utánajártunk, és megbizonyosodtunk róla, hogy az NEM a felesége neve. Ugyanis a felesége VICTORIA, itt viszont az van írva cikornyás dévanagári betűkkel, hogy VHICTORIA.
Szerintünk ez csak a fent említett férfi kódneve lehet.

A Beckham alkarját ékesítő kódolt neven pirossal kiemeltük a "félregépelt" H-t. Majd fehéren a bármelyik hindi szótárban megtalálható, megfelelő helyesírással írt Victoria szót láthatjuk.


Ha viszont tényleg a felesége nevét szerette volna magába égetni a férfire vonatkozó idézet után, akkor nem jött össze.

Ám ez nem akadályozta meg a száz bolondot abban, hogy ráraboljanak a tetkójára, és magukra varrassák - sőt, hogy valami egyéni is legyen benne - rosszul. Ebből következik kettő. Ugyanaz az idézet csak visszafelé. Nem tükörben! A betűk vannak rossz sorrendben, balról jobbra. Sajnos a héber nyelvet jobbról balra írják...

Mit lehetne még ehhez hozzáfűzni? Hogy idegen szöveget magunkra tetoválni bátorság. Vagy hogy hülyeség? Vagy netán mindkettő?!

Az alábbi hölgy mindenesetre azt hitte, hogy a "bátorság" szót tetováltatja rojtos füle mögé. Ám a tréfás kedvű tetováló inkább azt írta rá: "nagy hiba".

大過 【たいか】fn nagy hiba; komoly tévedés; nagy hiba vagy hiányosság; (iskolai, stb. büntetés), főbenjáró bűn

Mint már mondtuk: az ilyen nagy hibák elkövetéséhez kell is a bátorság.

2008. július 12., szombat

Jézus is magyar volt (nem amúgy)

Éli, Éli .. Én Istenem, Istenem... - mondta Jézus a keresztfán. Hogy milyen nyelven? Arámiul, amely - ahogy láttuk - Nimród nyelve is volt, és amelyik a sumirhoz hasonlóan ragozó nyelv volt.. és amely nyelven beszélőket a zsidók igencsak nem kedvelték.

Bunyevácz Zsuzsa a Hunhir.hu újságírója cikkében azután jutott erre a következtetésre, hogy nem találta meg sehol sem annak alátámasztását, hogy az arámi sémi nyelv.
Nagyon erősen kereshette.
De mégsem.

Segítünk. A sémi nyelvek sajátosságai közül talán az egyik legfontosabb a már korábban is bemutatott 3 (vagy több) hangból álló gyökrendszer. A gyökök felismerésére minden sémi nyelvet tanuló diákot megtanítanak, hogy segítségével könnyebben tanulhassa a szavakat. Hiába próbálkoznánk a gyökrendszert ráerőltetni a magyarra vagy az angolra. Talán azért, mert egyik sem sémi nyelv.
Ugyanakkor fordítva is igaz: ha egy nyelvben megtaláljuk ezt a gyökrendszert, akkor az a sémi nyelvekhez tartozásának (egyik) bizonyítéka lehet.
Persze nem érik be ennyivel a nyelvészek, mikor az arámit a sémi nyelvek közé sorolták. Ott van még a szórend, a névszók esetei, a főnevek száma (kettesszám!), és a nagy fokú közös szókincs.

Legegyszerűbben talán a "hunhíres" írónő által is idézett arámi nyelvű mondattal lehetne szemléltetni mennyire egy ívásúak a sémi nyelvek.
Figyelemre méltó az igyekezet, és a sok utánaolvasás, hogy különböző nyakatekert módon bebizonyítsák két egymástól távol eső nyelv rokonságát. Mi viszont most minden könyvtárbajárás nélkül bemutatjuk, hogy a sémi nyelvek azért egyértelműen rokonai egymásnak, mert valamivel több hasonlóságot mutatnak egymással, mint a finn és a magyar.

Így az ominózus mondat:
"ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI?" - Máté (27:46) - Arámiul (a helyesírás Károli műve),
ÉLÍ, ÉLÍ! LÁMÁH SABAQTÁNÍ - lenne Héberül,
ILÁHÍ, ILÁHÍ! LIMÁ SZEBEQTENÍ - lenne Arabul (ha a SBQ gyökből képeznénk igét).

És nem kell a sumér ENLIL szót boncolgatva magyarázni, hogy ÉL = ENLIL, mert világosan látszik, hogy ÉL = ÉL = IL. Hasonlóak mert ugyanazt jelenti mindhárom mondat*, és mert a birtokrag -I, és mert az előljárószó L-, és mert a személyrag -T, és a tárgyra utaló rag -NI, és mert a gyökből lazán szabályos befejezett ige képezhető mindhárom bemutatott nyelven.

Kicsit nem figyelünk oda máris bebizonyítják, hogy a háromlábú asztal billeg, és hogy mi találtuk fel a spanyolviaszt.

Én viszont úgy gondolom, hogy Jézus pontosan annyira volt magyar, mint amennyire a románok voltak 2000-ben kétezer éve keresztények.

2008. július 4., péntek

Jaclyn tetkó tippjei

Jaclyn egy 25 éves írónő Jew Jersey-ből, aki szereti az életet, és átadja magát mindennek, amit ajánlani tud. Szereti az időt olasz ételek evésével eltölteni a barátnőjével, szeret filmeket nézni, és szunyókálni. Mohó olvasó és író, mindig új könyv-, zene- és filmajánlatok után kutat - minden érdekli, ami gondolkodásra készteti. További érdeklődési köre a férfi és női homoszexualitásról szóló könyvektől és filmektől, a tetoválásokon és piercingeken át, a belső díszítésig (feng shui) terjed. De állandó kedvenc időtöltése a szellemvadászat és a fényképalbumozás marad.

Jaclyn magáról írott sorai valóban sok mindent elárulnak róla. Ám arab tetoválás ajánlatai még ennél is többet: a sok könyv, zene és film mégsem volt képes elegendő mértékben gondolkodásra késztetni őt.

Tetoválási ötletek: arab szavak és kifejezések című írását rögtön egy "gyönyörű" bangla szóval kezdi (jobbra). Viszont ezt nyomban egy igazi arab tetoválás követi. Melynek jelentése a felirat szerint "testvér". Valójában két szótárból kimásolt szóról van szó. Sajnos, amit olyan szépen félkövéren felvarrt a tetováló csak arra utal, hogy egy rokoni kapcsolatot jelző szóról van szó. Pontosvesszővel. Az arabok fejjel lefelé fordított pontosvesszőt írnak, ami tisztán kivehető. Annyit elárulhatok: nem túl ősi írásjel az arab nyelvben.
Ami végülis tényleg testvért jelent a két szó közül, az a kutyafuttában fogcsikorgatások és káromkodások közepette felvarrt, elnagyolt, vékony firka a részletesen kidolgozott pontosvessző után. Ehhez csak gratulálni tudunk.

Ezt követi egy olyan újabb "arab" szó, ami engem valahogy kísértetiesen emlékeztet a héberre. Szellemvadászunk is biztos a kísértetet látta benne.

Majd további fantasztikus tippek után valakinek a szétfolyó hátán megtekinthetjük a legjobbat, ami nem más, mint néhány semmilyen nyelven értelmes szavakat nem alkotó, hol szabályosan, hol szabálytalanul egymás után pakolt arab betű. Noha a felirat váltig állítja, hogy a jelentésük: Békesség, erő, bátorság.

Hát nem.

De ha már a bátorságnál tartunk. Ilyen tetoválásokat magunkra varratni kell is a bátorság! És hogy miért adott az Isten egyeseknek több bátorságot, mint észt? Talán azért, hogy azok, akiknek több észt adott, mint bátorságot, tudjanak min röhögni.

Folytatjuk...

2008. július 3., csütörtök

Az elhamarkodott amhara

Vannak akik szerint nem lehet elég korán elkezdeni a nyelvtanulást. Nekik ad igazat a következő szakállas eset.
A rasztafári beállítottságáról és sajátos stílusú reggae zenéjéről elhíresült The Abyssinians (Az etiópok) nevű jamaikai gyökerű zenekar úttörőnek számít abban, hogy a kevésbé ismert amhara nyelvet szélesebb hallgatósággal megismertette.

A zenekar már 1976-ban amhara elemeket csempészett a dalszövegeikbe, tehát nem lehet őket azzal vádolni, hogy nem kezdték korán. Himnusz szintre emelt számuk a Satta Massagana már címében is amhara. (A számot hallgatva nem sikerült eldönteni, hogy a zene a marihuána fogyasztáshoz, vagy a marihuána fogyasztás miatt lett ilyen...)

A Satta Massagana, vagy Amassagana (mindenféle írásban fellelhető) állítólag azt jelenti a rasztafárik szent nyelvén, amharául, hogy "Adj hálát".

Az amhara nyelv egy sémi nyelv. Rokonai sokkal híresebbek ha csak a hébert, az arabot, de akár az arámi nyelvet említjük (ez utóbbi Mel Gibson Passiója kapcsán).
A sémi nyelvek sajátossága, hogy minden szavukat három vagy több hangból álló ún. gyökökre vezetik vissza. A szótárak általában ezt a gyököt, vagy az ehhez legközelebb álló Egyesszám 3. személyű igealakot közlik. Például az arámi SQL gyök: ܫܩܠ, úgy is kiolvasható, hogy sqal, ez a szótári alak, jelentése: elvett [valamit] (a szó ami azt jelenti arámiúl, hogy "adó" szintén ebből a gyökből származik) .

Sajnálatos módon a sémi nyelvek nem hasonlítanak az angolra. Abban pedig főleg nem, hogy értelmes mondatot lehetne összerakni szótárból kinézett szavak egymás mellé pakolgatásával.
A ragozás fontosságáról viszont az Abyssinians tagjai bizonyára sosem hallottak.

Ez az oka annak, hogy a Satta Amassagana valójában nem azt jelenti, hogy "adj hálát", hanem szó szerint ezt: "adott hálás volt".

Az amhara nyelvet anyanyelvüknek tudók nevében is adott hálásak vagyunk, hogy a zenekar nyilvánosságra hozta mit is értenek a számuk címe alatt, különben aligha tudtuk volna megfejteni.

Ám amhara nyelvet jobb ha nem a dalszövegeikből akar tanulni egyetlen lelkes rasztafári sem. Mi a magunk részéről annyit tudunk még segíteni, hogy eláruljuk hogy lenne helyesen amhara nyelven az "adj hálát" mondat:
Miszgana!